A pápa a világ legnagyobb morális tekintélye

Vatikán: Ezt mondta Emilio Marin, Horvátország új szentszéki nagykövete, a Pápai Régészeti Akadémia tagja, a keresztény régészet szaktekintélye. Az 53 éves tudós diplomatát december 11-én szombaton délelőtt kihallgatáson fogadta II. János Pál pápa.
Beszédében a szentatya reményét fejezte ki, hogy a horvátok történelmük szilárd keresztény identitására építik fel jövőjüket, továbbá, hogy mielőbb eredményt hoznak az uniós csatlakozásuk érdekében folytatott erőfeszítések. „Egyetértek azzal a sokak által kifejezett aggodalommal, hogy Horvátország késleltetett belépése az Európai Unióba káros következményekkel járna a demokratikus reformok bevezetésére nézve, nem csupán Horvátországban, hanem a környék más országaiban is, amelyek nagy reménységgel tekintenek az európai integráció felé” – fogalmazott a pápa.
A pápa figyelmeztetett: a horvát közélet felelőseire hárul elsősorban a feladat, hogy a törvényalkotásban és a politikai kezdeményezésekben is megvalósítsák a horvát nép konszolidációra, békességre való törekvését. A hívő emberek azonban tudják, hogy a béke nem csak emberi tervek és kezdeményezések gyümölcse, hanem elsősorban Isten ajándéka a jóakaratú embereknek. Az igazságosság és a megbocsátás pedig alappillére ennek a békének. Horvátországnak kiengesztelődésre és békére van szüksége, amint azt a menekültek és száműzöttek továbbra is fennálló problémája jelzi. A boszniai és hercegovinai menekültek még ma sem térhettek vissza házaikba. A szentatya elismerését fejezte ki a megoldás érdekében tett konkrét lépésekért, azzal a jókívánságával együtt, hogy mindenki számára megengedik és megkönnyítik a hazájába történő visszatérést. Ebből a szempontból jelentős lépés volt a Horvátország és Szerbia között nemrég aláírt egyezmény, amely pozitív és fontos tényező a Szerbiában és Montenegróban élő horvát, valamint a Horvátországban élő szerb kisebbség jogainak teljes körű és kölcsönös elismerése szempontjából.
Az emberek alapvető jogait eltipró totalitárius rendszer szomorú tapasztalata és az utolsó háború után Horvátország valóban rálépett a fejlődés útjára és tanúbizonyságot tett türelemről, áldozatkészségről, kitartó optimizmusról és arról az eltökélt szándékáról, hogy minden lakosának jobb jövőt építsen. A stabil társadalmi és gazdasági fejlődés nem tekinthet el az emberek kulturális és spirituális igényeitől, sem pedig egy nép legnemesebb energiáinak és hagyományainak örökségétől. A globalizáció világméretű növekedése ugyanis még súlyosabbá teheti a már fennálló különbségeket azok között, akik hasznot húznak a gazdasági termelés lehetőségeiből és azok között, akik a fejlődés peremére szorulnak – figyelmeztetett a pápa.
Szólt a szentatya a helyi egyházi és a polgári közösség eredményes együttműködéséről, valamint Horvátország és a Szentszék gyümölcsöző kapcsolatairól is. Az egyház a közelmúltban is pozitív szerepet játszott nem kevés probléma megoldásában és a feszültségek feloldásában. A Horvátország és Szentszék közötti megállapodások is hatékonyaknak bizonyultak és a pápa bízik abban, hogy a horvát kormány és egyház közötti jó kapcsolatok további ösztönzést adnak a kölcsönös egyetértéshez, amely a polgárok érdekeit szolgálja.
Végül a szentatya Isten Anyja oltalmát és Szent József, Horvátország védőszentje közbenjárását kérte a szeretett horvát népre és a nagykövet szolgálatára. VR/VK