Pápai katekézis

A 109. zsoltárról
Augusztus 18-án szerdán délelőtt az általános kihallgatás során II. János Pál pápa, folytatva a vesperásról szóló katekézisét, a 109. zsoltár sorait elemezte.
Õsi hagyomány szerint a 109. zsoltár a vasárnapi vesperások fontos elemét alkotja, négyhetenként szerepel az imaórák liturgiájában. A zsoltár rövid, mivel a keresztény liturgia elhagyja hatodik, a pogányok ítéletére vonatkozó sorát.
A szöveg a királyi zsoltárok közé tartozik, amely minden bizonnyal az uralkodó trónra lépésének szertartására utal. A júdeai és a keresztény hagyomány a felszentelt királyban Krisztust, a Messiást fedezi fel. A keresztény liturgiában ezért a zsoltár ragyogó himnuszként dicsőíti a feltámadott Krisztust vasárnaponként, Urunk húsvétjára emlékezve.
A zsoltár két részre osztható, mindkettőben jelen van egy isteni kinyilatkoztatás. Az első az uralkodóhoz fordul, azon a napon, amikor ünnepélyesen sor kerül beiktatására Isten jobbján, azaz a jeruzsálemi templomban a Szövetség Frigyládája mellett: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad alá teszem zsámolyul!” A király isteni származásának emlékezete a koronázási szertartás hivatalos részét alkotta és Izrael számára jelképes értékkel rendelkezett, mivel a király Isten helynöke az igazságosság megvédésében: „Születésed óta tiéd a királyi méltóság a szent hegyen, anyád méhétől kezdve, ifjúságod hajnala óta”. A keresztény olvasatban a „királyi méltóság” Jézus Krisztusra vonatkozik, aki Isten Fia. A zsoltár második próféciája a papságra vonatkozik: „Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint”. A király, ősi hagyomány szerint kultikus szerepet is betöltött, Melkizedek papságából következően, aki az Izrael előtti Szálem uralkodója és papja volt. A kereszténység számára a Messiás a tökéletes és legfőbb pap példaképe. A Zsidókhoz írt levél központi része magasztalja fel a papi szolgálatot, Melkizedek rendje szerint.
Az első kinyilatkoztatást az Újszövetség gyakran alkalmazza annak hangsúlyozására, hogy Jézus a Messiás. Maga Krisztus is, a zsidó főtanács előtt, a zsoltárra emlékeztető szavakkal hirdeti, hogy „Az Emberfia ott ül a Mindenható jobbján és eljön az ég felhőin”.
Szent Ágoston 412. nagyböjtjében a zsoltárhoz fűzött magyarázatában rámutatott, hogy minden kétséget kizáróan a 109. zsoltár szavai Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus eljövetelét jövendöli meg. VR/MK