…Pápai Lajos püspököt az egyházi iskolák helyzetéről, adventről és a Szent Erzsébet-évről

Nézőpont – 2006. december 20., szerda | 13:50

Az egyházi iskolák finanszírozási kérdéseiről, a Győri Egyházmegye adventi programjairól és a Szent Erzsébet jubileumi év rendezvényeiről kérdeztük Pápai Lajos győri megyéspüspököt.

– Az egyházi iskolák finanszírozása ügyében történt-e valami biztató lépés?
– A történelmi egyházak által fenntartott iskoláknak járó kiegészítő támogatás a mi számításaink szerint mintegy 4 milliárd 900 millió forint lenne. Ebből először 900 milliót, azután 1 milliárd 900 milliót szavazott meg a parlament, tehát 3 milliárddal kevesebbet, mint amennyi járna. Már két ízben fordultunk az Alkotmánybírósághoz, de még nem érkezett válasz. A minisztériumtól pedig még soha nem kaptunk érdemi választ kérdéseinkre, sem pedig lehetőséget arra, hogy erről tárgyaljunk. Azt gondolom, hogy ez a fajta megoldás a jogállamiság határait súrolja.

– Hallottuk, hogy néhány iskolát már be kellett zárni, illetve össze kellett vonni. Milyen következményekkel járhat ez a helyzet?
– Egyházmegyénkből egy példát tudok mondani: három évvel ezelőtt 45–50, tavaly 110, idén pedig 170 milliót kellett hozzáadni csak az üzemeltetéshez. Nyilvánvaló, hogy ez vég nélkül nem folytatódhat, mert az egyház egyéb kiadásai is mindenütt emelkednek, sőt még az iskoláké is. Szeptembertől kezdve a fejkvóta másként való kiszámítása is nagy veszteséget jelent majd, ami természetesen az összes iskolát érinti. Az előbb említett hárommilliárdos hiány csak az egyházi iskolákat érinti, mert a nem egyházi iskolák ezt a kiegészítő támogatást az önkormányzatoktól már megkapták. Ennek a helyzetnek beláthatatlan következményei lehetnek.

– Püspök atya advent idején rendszeresen felkeresi az anyaotthonokat és árvaházakat, idén hova tervez látogatást?
– Idén a likócsi hajléktalanszállóban teszünk látogatást, ahol egy kis karácsonyi ünnepség keretében megajándékozzuk a hajléktalanokat. Az anyás csecsemőotthonba is szokás szerint elmegyünk, és egy másik hasonló otthonba is, ahol beteg gyerekek vannak. Ajándékot viszünk nekik, és megpróbálunk egy kis karácsonyi hangulatot becsempészni közéjük, amit mindenütt nagy szeretettel fogadnak. A gyerekek is örülnek neki, de az ottani nevelők is, akik tényleg emberfeletti erővel és nagy emberszeretettel gondozzák ezeket a gyermekeket, áldozatos munkájuk elismeréseként értékelik ezt, és nekik is örömet okoz. A hajléktalanszálló vezetősége is nagyra értékeli, hogy karácsonykor felkeressük őket, de ezt nem csak ilyenkor tesszük: a győri egyetemi lelkész rendszeresen jár hozzájuk egyetemistákkal, és szentmisét tart nekik.

– A magyar Egyház Szent Erzsébet-évet hirdetett. Szent Erzsébet egész személyisége elválaszthatatlan a karitatív tevékenységektől. A jubileumi év számos programja közül melyik a legfontosabb a Győri Egyházmegyében?
– A valóban számos program közül kiemelném, hogy tavaly hét helyen szerveztünk ifjúsági találkozót az egyházmegyében. Ezeknek fő témája mindenütt a papi hivatás volt. Most pedig, a Szent Erzsébet-év kapcsán a házasság mint hivatás, a házasságra való felkészülés és a karitász témáját helyezzük a középpontba ezeken az ifjúsági találkozókon. A felnőtt fiataloknak évente kétszer tartunk háromnapos lelkigyakorlatot, az adventire már sor került december első napjaiban, a következő márciusban, nagyböjtben lesz, nyáron pedig ifjúsági tábort szervezünk. Tartunk hivatástisztázó lelkigyakorlatot, augusztusban ministránstábort, különböző ifjúsági zenei találkozókat gitáros kórusok számára. Három helyen lesz egyházmegyei ifjúsági találkozó: Komáromban, Sopronban és Győrben, a szemináriumban pedig nyílt napot tartunk. Az év során az egyházmegye valamennyi búcsújáró helyén nagyszabású ünnepséget tartunk.

– Lelkipásztori szempontból mit vár a Szent Erzsébet-évtől?
– Azt hiszem, hogy az, amit mi fő témaként megjelöltünk, tehát a fiataloknál a házasság keresztény értékei és az arra való tudatos készülés lendületet adhat, hogy újra beindítsunk egy házasságra előkészítő tanfolyamot, amelyre már mindenki jöhet. A karitász területén pedig mindazokra a kezdeményezésekre kell jobban felhívni a figyelmet, amelyek eddig is működtek, de érdemesek arra, hogy újra és újra a figyelem középpontjába állítsuk őket. Erre talán még nagyobb szükség lesz, mint eddig.

Magyar Kurír