…Pápai Lajos püspököt, az MKPK Oktatási Bizottságának elnökét

Szerkesztőségünk a megállapodás jelentőségéről kérdezte Pápai Lajos győri megyéspüspököt, az MKPK Oktatásügyi Bizottságának elnökét.

– Miért volt szükség a megállapodásra? Volt-e korábban az együttműködés során feszültség vagy probléma? Ön miben látja a megállapodás aláírásának jelentőségét?
– Magyarországon pozitív hagyománya van az egyházak közötti együttműködésnek a hitoktatás terén: Már a két világháború között is – amikor még szó sem volt ökumenéről – a katolikus iskolákban a református, evangélikus, izraelita gyerekek saját vallásuk szerinti hitoktatásban részesültek, és ezt mindenki természetesnek tartotta. Ez ma is így van az evangélikus és a református iskolákban is. A csurgói református gimnáziumból például számtalan katolikus pap került ki.

A rendszerváltás után, az új iskolák indulásakor teljesen új szellemben közeledtek egymáshoz a történelmi egyházak. Egyrészt a II. Vatikáni Zsinat után az ökumenikus mozgalom polgárjogot nyert a katolikus egyházban is, másrészt pedig a protestáns egyházak is ökumenikus szellemben gondolkodtak és gondolkodnak. Ezért gondoltunk arra, hogy mindenképp jó lenne, ha az együttműködés – ami eddig a jó szándékon és az egymás iránti tiszteleten alapult – megfogalmazódna egy nyilatkozat vagy megállapodás formájában is. Természetesen ahol sok az iskola és a gyerek, ott lehetnek problémák, nehézségek. Ez azonban még nem teszi szükségszerűvé egy ilyen döntés meghozatalát. Sokkal inkább azért született meg ez a megállapodás, hogy tisztán és világosan lássuk, miként gondolkodunk erről a kérdésről. Azt hiszem, hogy pusztán az a tény, hogy ezt a nyilatkozatot ökumenikus szellemben meg tudtunk fogalmazni, és közösen aláírni, ez is egy szép gesztus amellett, hogy ökumenikus kapcsolataink ilyen szinten vannak.

A megállapodás értelmében a katolikus iskolák biztosítják a felekezet szerinti hitoktatás lehetőségét az evangélikus és református gyerekek számára, a protestáns egyházak iskolái pedig a katolikus diákoknak. A hitoktatókat az illető egyház bízza meg, ő fizeti meg munkájukat. Az egyéb szükséges dolgok tekintetében is vannak bizonyos irányelvek. Például, ha istentisztelet keretében történik az évnyitó vagy az évzáró, akkor az iskola megkívánhatja a más vallású gyerekektől, hogy részt vegyenek rajta. Az iskolának azonban az időpont kiválasztásánál törekednie kell arra, hogy ezek az ünnepek ne vasárnap legyenek, hogy a más vallású diákoknak ne kelljen utána máshová szentmisére vagy istentiszteletre elmenniük. De ezek már csak részletkérdések.

– Sok diák tanul más felekezet iskolájában?
– Nagyon sok ilyen iskola van. A győri és a soproni evangélikus iskolákban például a diákoknak több mint a fele katolikus. A tatai református gimnázium két osztályának körülbelül a fele katolikus. Nagyon jó a kapcsolatunk ezekkel az iskolákkal. Hasonlóképpen az ország azon területein is, ahol a reformátusok vannak többségben. Így például, amint már említettem, a csurgói református gimnáziumba is szép számmal járnak katolikus gyerekek.

Magyar Kurír