Pápai látogatás a Siratófalnál

A jeruzsálemi Templom nyugati falának maradványainál kedden a katolikus egyházfőt Smuel Rabinovics állandó rabbi fogadta. Felolvasta héberül a 122. zsoltárt, amelyet a pápa latinul ismételt meg. Ezután a Szentatya zsidó szokás szerint a fal rései közé imacédulát tett, majd egy ideig csendben, összetett kézzel állt. Az eseményről rövid videoösszefoglalót láthatnak itt.

A Siratófal (másnéven Nyugati Fal) a második templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom Kr. u. 70-ben történt lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta.

A Szentatya zsidó szokás szerint egy papírt helyezett el a Siratófal kövei között, a következő szöveggel:

Minden idők Istene,
a „béke városában”, Jeruzsálemben tett látogatásom alkalmával,
amely egyaránt lelki hazája a zsidóknak, a keresztényeknek és a muzulmánoknak,
Eléd hozom a világban élő valamennyi néped örömeit, reményeit és a kívánságait,
fáradozásait, szenvedését és fájdalmát.

Ábrahám, Izsák és Jákob Istene,
halld meg az elnyomottak, a megfélemlítettek, az elhagyottak kiáltását,
küldd békédet a Szentföldre, a Közel-Keletre,
az emberiség egész családjára!
Érintsd meg mindazok szívét, akik a Te nevedet hívják,
hogy szerényen járják az igazságosság és az együttérzés útját.

„Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi.” (Siral 3,25)

A pápa ezt követően találkozott a két izraeli főrabbival, Jona Metzgerrel és Slomo Amarral a Hechal Shlomo központban. A Szentatya beszédében úgy fogalmazott: a katolikus egyház és a zsidóság közötti kiengesztelődés visszafordíthatatlan úton jár. Az egyházfő egyben megerősítette a II. Vatikáni Zsinat töretlen érvényességét: az egyház visszavonhatatlanul elkötelezett a keresztények és zsidók közötti kiengesztelődés mellett.

„Amint a Nostra aetate zsinati dokumentum megállapítja, az egyház továbbra is tisztelettel fordul keresztények és zsidók közös lelki öröksége felé, támogatja az egyre mélyebb kölcsönös megismerést és megbecsülést, amelyet főleg a Szentírás tanulmányozásával, s teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni” – fogalmazott a pápa.

A pápa kifejezte szándékát, hogy elmélyítse az együttműködést az Izraeli Főrabbinátus és a Szentszék között, és méltatta a vallások közti párbeszédben eddig elért eredményeket. A keresztények és a zsidók közös célja az emberi élet védelme, valamint a család központi jelentősége, a fiatalok nevelése és a vallásszabadság biztosítása. XVI. Benedek a párbeszéd további témái között említette az erkölcsi relativizmust, és reményét fejezte ki, hogy a beszélgetés további lehetőségeket nyit az együttműködésben. A pápa kiemelte: fontos, hogy a vallási hagyományok sajátos gazdagsága gyümölcsöket hozzon az egész társadalom számára.

Magyar Kurír