Pápai szentmise Szeplőtelen Fogantatás ünnepén

Vatikán: Az idei évben december 8-a különösen is jelentős ünnep, hiszen ekkor emlékezik meg az egyház a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének 150. évfordulójáról. Tegnap délelőtt fél tízkor szentmisére került sor a hívekkel, vendégekkel, egyházi és világi méltóságokkal megtelt vatikáni Szent Péter-bazilikában, a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária tiszteletére. A szertartást II. János Pál pápa vezette és Camillo Ruini bíboros, a szentatya római helynöke mutatta be, számos főpap koncelebrálásával. A szentmisén jelen voltak a Nemzeti Mariológiai Társaságok képviselői is, akik a Pápai Marianum Akadémia szervezésében megrendezett nemzetközi mariológiai kongresszuson vesznek részt Rómában.
A liturgiát a Sixtus-kápolna kórusa nyitotta meg a „Tota pulchra es, Maria” – „Teljesen szép vagy, Mária” kezdetű latin nyelvű énekkel. Bevezető szavaiban a pápa felhívta a híveket, hogy közös hálaadással lépjenek a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének 150. évfordulóján Isten elé. Az olvasmányok angol és spanyol, az evangélium pedig olasz nyelven hangzott fel.
A Szeplőtelen Fogantatás a Szentlélek hatalmas műve
Homíliáját a pápa az evangéliumból vett részlettel kezdte: „Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!” Gábor főangyal szavaival fordulunk Máriához, amikor azt ünnepeljük, hogy Boldog IX. Pius pápa itt, a vatikáni Szent Péter-bazilikában kihirdette a katolikus hit eme csodálatos dogmáját – mondta a szentatya. A Szeplőtelen Fogantatás dogmája ma is tárgya a hívek és a teológusok elmélkedéseinek. Az angyali üzenetkor Isten Máriát „kegyelemmel teljesnek” nevezte, ezáltal akarva kifejezni, milyen módon szemlélte a szent szüzet az idők kezdetétől. Az ő személyére különösen is igazak Pál apostol szavai: „minden mennyei áldással megáldottál bennünket Krisztusban” (Ef 1,3). Az Atya már a világ teremtése előtt kiválasztotta Máriát Krisztusban, hogy szent és szeplőtelen legyen színe előtt a szeretetben, s arra rendelte őt, hogy elsőként részesüljön a Krisztus műve által megvalósított fogadott fiúságban.
Krisztus az a sarj, aki összezúzta a kígyó fejét (vö. Ter 3,15), a bűntelen Bárány (vö. Kiv 12,5; 1Pét 1,19), aki azért áldozta életét, hogy az emberiséget megmentse. Az ő üdvhozó halálára való tekintettel őrizte meg Isten Máriát az eredendő bűntől. Ma őt, Názáret egyszerű leányát szemléljük, aki szent és szeplőtelen abban a szeretetben, amely maga Isten. A Szeplőtelen Fogantatás ugyanis a Szentháromság hatalmas műve, amely elválaszthatatlan az Ige megtestesülésétől, ahogyan azt XII. Pius pápa írta az Ineffabilis Deus kezdetű bullájában.
Mária „igen”-je, amit az angyali üdvözletkor kimond, az emberi engedelmesség az isteni akaratnak – így lesz Mária Fia által az elsőként megváltott, aki részesedik a Megváltó szentségében. Mária az, amivé az egyház vágyik és remél lenni – ő az egyház eszkatologikus ikonja. Mária egyben az egyháznak, Krisztus tisztaságos jegyesének kezdete is, s így Istennek a hitben a mennyország felé zarándokló népe előtt jár. Az ő szeplőtelen fogantatásában előre felragyog húsvét misztériuma.
Szentbeszéde végén a pápa fohásszal fordult a Szűzanyához, megújítva az egyház neki tett felajánlását. „Szeplőtelen Szűz, vezesd fiaidat a hit vándorútján, hogy mindig hűségesebbek legyenek Isten Szavához! Te kísérj minden keresztényt a megtérés és életszentség útján, a bűn elleni küzdelemben s az igazi szépség keresésében! Esd ki a békét és üdvöt minden népnek! A mennyei Atya, aki a Megváltó anyjául választ ott ki téged, napjainkban is újítsa meg szeretetének csodáit általad!” – zárta homíliáját a szentatya.
A szentmise áldozati részét Camillo Ruini bíboros mutatta be, a záró áldást pedig a szentatya adta az egybegyűltekre. VR/MK
II. János Pál pápa imája a Szeplőtelen Fogantatás szobra előtt a római Spanyol téren
Az Örök Város szívében található Spanyol tér – amely az itt álló spanyol szentszéki nagykövetségről kapta a nevét – számos nevezetessége mellett az utóbbi másfél században arról is híressé vált, hogy itt kapott helyet a Szeplőtelen Fogantatás szobra. 1957-ben, tehát a dogma kihirdetése után több mint egy évszázaddal elsőként XII. Pius pápa látogatott el e szoborhoz, hogy lerója tiszteletét a Szeplőtelen Fogantatás dogmája előtt. Ezt a szép szokást folytatták pápa utódai is és lassan a római hívek népi ájtatosságának részévé vált. A 30 méter magas oszlopra helyezett szobrot az ünnep reggelén az elsők között a római tűzoltók köszöntik, azzal, hogy virágkoszorút akasztanak karjára, majd szünet nélkül érkeznek a térre a cserkészek, a katolikus iskolák tanulói, szerzetesek, az Örök Városban tanuló papnövendékek és egyszerű hívek ezrei.
A hívek szüntelen áradatához csatlakozott ezúttal is ezen az esős december 8-ai délutánon II. János Pál pápa. A szentatya a már karácsonyi díszekben pompázó történelmi belváros utcáin járva érkezett meg a Spanyol térre, ahol a város polgári vezetősége, római helynöke, Camillo Ruini bíboros, valamint hívek sokasága várta. A szobor előtt a pápa a következő imádságot intézte a Szűzanyához:
1. Szeplőtelen Szűz! Ismét itt vagyunk, hogy tiszteljünk Téged ennek az oszlopnak a talapzatánál, amelynek magasából szeretettel őrködsz Róma és az egész világ felett, azóta, hogy 150 évvel ezelőtt Boldog IX. Pius pápa katolikus hitigazságként hirdette ki, hogy Te megőriztettél a bűn minden foltjától Fiad, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának érdemei erejében.
2. Szeplőtelen Szűz! A te érintetlen lelki szépséged a mi számunkra a bizakodás és remény élő forrása. Szent Szűz, biztonsággal tölt el minket az élet zarándokútján, mint az örök üdvösség záloga, az, hogy Te a Mi Édesanyánk vagy. Ezért bizalommal fordulunk Feléd, Ó Mária, segíts bennünket, hogy olyan világot építsünk, amelyben mindig szeretik és védik az emberi életet és amelyben az erőszak minden formáját elvetik.
3. Szeplőtelen Szűz! Most, ebben az Eucharisztiának szentelt Évben add, hogy megújult hittel és forró szeretettel ünnepeljük Krisztus Testének és Vérének szent misztériumát. Az Oltáriszentség Asszonya, taníts meg minket azoknak a csodálatos műveknek a felismerésére, amelyeket Isten szüntelenül fakaszt az emberi szívekben. Anyai gondoskodásoddal irányítsd mindenkor a jó útjára lépteinket, Szent Szűz. Ámen. VR/MK