Pápai üzenet az Egri Főegyházmegye alapításának 1000. évfordulójára

Eger: Az Egri Főegyházmegye jubileumi ünnepségsorozatának kiemelkedő eseményére szeptember 25-én, szombaton délelőtt az egri bazilikában került sor. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius volt, a homíliát Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása tartotta. II. János Pál pápa Seregély István, egri érseknek címzett levelében köszöntötte a fennállása millenniumát ünneplő egyházmegye híveit.

A szentmise során felolvasták az Angelo Sodano bíboros, államtitkár kézjegyével ellátott, szeptember 20-én kelt pápai üzenetet, melynek hivatalos fordítása a következő: Õszentsége II. János Pál pápa örömmel értesült arról, hogy 2004. szeptember 25-én alapításának 1000., az érseki tartomány létesítésének 200. évfordulójáról emlékezik meg az egri egyház. A szentatya szívélyes köszöntését küldi mindazoknak, akik egybegyűltek az ünnepi szentmisére, hogy hálát adjanak a jó Istennek a sok-sok kegyelemért, amelyben e hosszú történelmi idő során részesültek. Az Egri Főegyházmegye e nagy eseménye alkalmából a pápa osztozik az ünneplők örömében, velük együtt hálát ad a sok-sok pap, szerzetes és világi hívő áldozatos munkájáért, amellyel ezer éven át, gyakran bizony igen nehéz, már-már kilátástalan történelmi időszakokban is – mint például a török hódoltság alatt, vagy a II. világháborút követő években – hirdették az Evangéliumot. A szentatya reménye és kívánsága, hogy e jeles évforduló méltó megünneplése révén az érsekség katolikusai megújítsák hitüket és felszítsák magukban a lelkesedést és bátorságot, hogy életükkel tanúságot tegyenek az Evangéliumról, és fáradozzanak Isten Országának építésén. A II. Vatikáni zsinat tanítása szerint az egyház minden tagja meghívást kapott a keresztény élet teljességére és a szeretet tökéletességére (vö. Lumen Gentium, 40). II. János Pál pápa arra buzdítja az érsekség híveit, hogy saját életállapotukban, a maguk hivatása szerint hitelesen éljék meg az életszentséget. Különösen is hívja azokat a fiatalokat, akik hallják a meghívást a papi, illetve szerzetesi életre. A szentatya bátorítja őket: nagylelkűen válaszoljanak Istennek. Az ő áldozatos munkájuk révén folytatódik az Egyház örök missziója, az embereknek az élet teljességére és az üdvösségre vezetése, a Jézus Krisztusba vetett hit által. Õszentsége, kérve Mária, az Egyház Anyja és a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását, szívesen esdi a kegyelmek megújult és bőséges áradását a szeretett egri egyházra, és küldi a hőn áhított apostoli áldást Önnek, Érsek Úr, továbbá az érsekség papságának, a megszentelt életet élőknek és az összes hívőnek. A szentatyához csatlakozva – a mindannyiótokkal egyesítő testvéri kapcsolat jegyében – magam is kifejezem jókívánságaimat. Angelo Sodano Bíboros, Államtitkár

A hitben való élet szeretettel fordul mások felé - homíliájában Erdő Péter bíboros, prímás köszönetet mondott az isteni Gondviselésnek az Egri Főegyházmegye évezredes történetéért.

A szentmise evangéliumából (Jn 15. 1-8.) kiindulva a főpásztor feltette a kérdést: „Ki tudná felsorolni mindazt a kegyelmet és értéket, amit a Gondviselés az Egri Főegyházmegye ezeréves történelme során ajándékozott? Ám mindezeknek az ajándékoknak a foglalatát és lényegét megtaláljuk a mai szentmise evangéliumában. Nem járunk messze a hely szellemétől, ha az egri egyházról, mint az Úr szőlőjéről elmélkedünk.” A főpásztor hangsúlyozta: Jézus „nem mint a gazda, nem is mint külső szemlélő áll szemben azzal a csodálatos folyamattal, ami az emberben az üdvösség kibontakozását jelenti, hanem benne áll ennek a folyamatnak az életáramában. Õ a szőlőtő, mi vagyunk a szőlővesszők, és az Atya gondozza ezt a kertet… lemetszi, letisztítja az egyes szőlővesszőket, amelyik nem hoz termést, azt levágja, eltakarítja, amelyik pedig termést hoz, azt letisztítja, hogy még jobban teremjen. És ebben a gondozásban az Atya gondoskodó szeretete nyilvánul meg.” Erdő Péter figyelmeztetett: az isteni élet állandó gondozást igényel. Aki a hitéből fakadó megfelelő cselekedeteket végez, aki a hite szerint tudja alakítani a saját tetteit, az gondozza legjobban a hitét. Mert élő folyamat az, érezzük újra meg újra azokat a sugallatokat, azokat az ötleteket, amelyek megmondják, hogy mit kellene most hitből és szeretetből mások javára tenni.” A bíboros, prímás arra is felhívta a figyelmet, hogy „Nem önmagától lesz termő ez a szőlővessző, hanem attól, hogy a szőlőtővel eleven életkapcsolatban van. Jézus a szőlőtő. Vele kell ilyen kapcsolatban lenni… A hitben való élet nem pusztán az ember saját javára és tökéletesedésre irányul, hanem önmagáról szinte megfeledkezve, szeretettel fordul mások felé. Akkor is így van ez, ha gyakran nem ezt látjuk magunk körül a világban, ha saját magunkban is érezzük az önzés és a bezárkózás kísértését. Mégis erre a nagylelkű szeretetre szól a hivatásunk.” Ebben pedig újra és újra megerősíthet bennünket a szentáldozás, amely minket Jézushoz vezet, és amelynek révén a szőlővessző a szőlőtőhöz kapcsolódik és sokat terem. Ám a Szentírás „nem csupán az egyes ember üdvösségét nézi. A hívők egész közössége jelenik meg szőlőskertként a Biblia lapjain. És aki ennek a szőlőnek a fáradságos művelésében részt vesz, az magának a Gazdának, a Mindenható Istennek a munkatársa. Adja Isten, hogy az Egri Főegyházmegye az Úrnak virágzó és bőven termő szőlőskertje legyen, főpásztora, segédpüspökei, papjai és hívei élő hitben eredményesen fáradozzanak az üdvösség művének terjedésén és beteljesülésén. Isten áldja meg az Egri Főegyházmegyét!” – mondta végezetül Magyarország prímása.

MK