Pápai üzenet az „Együtt Európáért” nemzetközi ökumenikus találkozó résztvevőihez

Vatikán: Mint arról már korábban beszámoltunk, a magyar résztvevők és a műholdas kapcsolat révén hazánk is bekapcsolódott a jeles eseménybe, amelyre a szentatya is üzenetet küldött. II. János Pál pápa nagy örömmel köszönti a katolikus, evangélikus, ortodox résztvevőket, akik azért gyűltek össze, hogy közösen gondolkozzanak el a földrész keresztény gyökereiről és jövőjéről, az Evangélium fényében. Ez a fény ragyogta be Európa történelmét, szeretetközösséget teremtve a különböző népek között.

Üzenetében a pápa leszögezte: nem letűnt történelmi korról van szó. Amikor az európai kereszténységről beszélünk, utalunk a közelmúltra, jelenére és jövőjére is. Az európai egyesülési folyamat abból a keserű, emberi kudarcból született, amelyet a második világháború okozott. Ezt követően az európai egység atyjai – akiknek nagy részét a keresztény hit formálta – megindították a földrész egyesítési folyamatát, amelynek gyümölcseit ma kezdjük el élvezni. Európa megkezdte a nemzetek közötti kiengesztelődés és béke folyamatát. A pápa sajnálattal állapítja meg, hogy ezek a nemzetek évszázadokon át harcban álltak egymással. A Szentszék kezdetektől fogva támogatta az európai integrációt, hangsúlyozva, hogy ennek az egységnek a tartós sikere kapcsolódik a kereszténységhez, amely a földrész önazonosságának és egységének tényezője.

A keresztény hit Európa jelenét és jövőjét jelenti. Ezt bizonyítja a stuttgarti találkozó résztvevőinek lelkesedése, akik bizalommal tekintenek a földrész evangéliumi fény által megvilágított jövőjére. A keresztény felekezetek számára a hit számos tanúja, a XX. századi európai történelem kegyetlen és fájdalmas üldöztetéseinek áldozatai közös kincset jelentenek. Ez az örökség erősítse meg az európai keresztényekben az egység utáni vágyat, a közös elkötelezettséget az evangelizálás terén.

A stuttgarti találkozó résztvevői egyben arról tanúskodnak, hogy az Evangélium segítségével le lehet küzdeni az önző nacionalizmust. A különféle lelki mozgalmak követői számára Európa a népek családja, amely gazdag és változatos kultúrával, történelmi tapasztalatokkal rendelkezik.

Az ökumenikus párbeszéd alapvetően hozzájárul a keresztény hiten alapuló európai önazonosság fejlesztéséhez. Ez a párbeszéd áll a mostani találkozó középpontjában. A katolikus, evangélikus és ortodox hívek közösen megvitatják az európai földrész életét érintő kérdéseket. Az egységes Európa azonban nem gondolhat csak magára, nem zárkózhat be határai közé. Az a feladata, hogy szolgálja a világot, különösen a szegény és elfelejtett területeket, különösen Afrikát, amelyet olyan sok probléma sújt. Nem építhetnek közös európai házat a nélkül, hogy ne tartanák szem előtt az egész emberiség javát.

Európának szüksége van a keresztények elkötelezettségére és lelkesedésére, különösen a fiatalokéra. Az új évezred elején egyre sürgetőbbé vált a hívek elkötelezettsége, hogy válaszoljanak az új-evangelizálás kihívásaira. Ebből a szempontból fontos szerepet töltenek be az egyházi mozgalmak. Az új-evangelizálás megújítja Európa lelkét és segíti a földrészt, hogy emberibb társadalmat építsen, amely tiszteletben tartja az életet.

Végül a pápa áldását és köszöntését küldte a stuttgarti Európa-nap minden résztvevőjének, fohászkodva Istenhez mindazokért, akik Európában az evangéliumi jó hírt terjesztik.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír