Pápai üzenet az Inkvizícióról tartott szimpozion aktáit tartalmazó kötet megjelenése alkalmából

Hazai – 2004. június 17., csütörtök | 13:59

Vatikán: 1998. október 29-e és 31-e között a jubileumi szentév központi bizottságának történelmi-teológia bizottsága nemzetközi tudományos értekezletet tartott a Vatikánban az Inkvizícióról. Az akkor elhangzott előadások szövegének gyűjtőkötetét június 15-én, kedden délelőtt mutatták be a Szentszék sajtóirodájában, Roger Etchegaray, a 2000-es jubileumi szentév központi bizottságának elnöke, Jean-Louis Tauran, a vatikáni levél és könyvtár vezetője és Georges Cottier, a Pápai Ház domonkos teológusa részvételével.
Az Inkvizícióról tartott tudományos értekezlet aktáinak kötetét bemutató sajtókonferencia alkalmából II. János Pál pápa levelet intézett Roger Etchegaray bíboroshoz. Az üzenetben a szentatya gratulál a kötet megjelentetéséhez és emlékeztet arra, hogy az értekezlet összehívásával a szentévet meghirdető Tertio millennio adveniente k. apostoli levelében megfogalmazott kívánság teljesült. A levélben a pápa leszögezte: helyes, hogy az egyház megújult lelkiismerettel vállalja azokat a bűnöket, amelyeket fiai a történelem során elkövettek, eltávolodva Krisztus és az Evangélium szellemétől, ahelyett, hogy a hit értékei által sugallt életről tettek volna bizonyságot, gondolkodásuk és cselekedeteik ellen tanúságtételként hatottak és megbotránkoztattak.
A közvéleményben az Inkvizíció ennek az ellen-tanúságtételnek és botránynak szinte a jelképévé lett. De ez a kép milyen mértékben felel meg a valóságnak? A bocsánatkérés előtt szükséges volt, hogy pontosan ismerjük a tényeket és szembesítsük azokat az evangéliumi követelményekkel. A bizottság olyan nagynevű történészek közreműködését kérte, akiknek tudományos felkészültsége egyetemesen elismert.
A történészek semmivel sem helyettesíthető kutatásai segítették a teológusokat abban, hogy Isten népének zarándokútját sajátos történelmi körülményei között vizsgálják meg. A teológusok kritikai megfontolásaik során különbséget tettek a valódi, a hitérzék, sensus fidei, és egy meghatározott kor uralkodó mentalitása között. Az egyház múltjának helyes megítéléséhez a hitérzék szolgáltatja az alapot.
Éppen mivel a kor fejlődésével a Szentlélek által vezetett egyház egyre világosabban felismeri az előtte álló követelményeket, a szellemeknek ez a megkülönböztetése lehetségessé vált. A II. Vatikáni zsinat ennek szellemében jelentette ki aranyszabályként: hogy „az igazság csak saját erejével hathat, mely szelíden és mégis erőteljesen hatol az elmékbe.”
Az Inkvizíció intézményét ma már eltörölték – emlékeztet rá levelében a pápa, majd felidézte a bocsánatkérés szentévi napját, 2000. március 12-ét. A szentatya üzenetét az akkor elhangzott szavakkal zárta: „Urunk, minden ember Istene, a történelem egyes korszakaiban a keresztények olykor az intolerancia módszereihez folyamodtak és nem követték a szeretet nagy parancsolatát. Ezáltal eltorzították a Te Jegyesed, az Egyház arcát. Irgalmazz bűnös fiaidnak és fogadd el azt a jó szándékunkat, hogy a szeretetben keressük és bontakoztassuk ki az igazságot, jól tudván, hogy az igazság csak magának az igazságnak az erejében lesz hatékony”. VR/MK