Pápalátogatások Itáliában és a világban

Amikor a pápa külföldre (értsd: Olaszországon kívülre) utazik, kettős minőségében teszi. Mindenekelőtt a katolikus egyház legfőbb pásztoraként, aki a joghatósága alatt álló helyi egyházakat, illetve híveit keresi fel. Ugyanakkor államfőként lép kapcsolatba az adott állam hatóságaival, amelyekkel az emberiség egészét érintő ügyeket vitatja meg. Ennélfogva apostoli útra akkor kerül sor, ha a pápa mindkét részről meghívást kap: a helyi egyháztól (jellemzően a püspöki konferenciától), illetve az állami hatóságoktól (rangjának megfelelően az államfőtől). Az ortodox többségű országok esetében szokás a helyi ortodox egyházi vezetés meghívását is megvárni, a „testvéregyházakra” való tekintettel.

Az apostoli utak programja számos többé-kevéssé állandó elemet tartalmaz. Ünnepélyes repülőtéri fogadtatással kezdődik, illetve búcsúztatással zárul, amelyeken sokszor maga az adott ország államfője is részt vesz (annak ellenére, hogy manapság már államfők elé sem szoktak ilyen magas szinten kimenni a repülőtérre).

A csúcspont a hívekkel való találkozás a szentmisén, amihez idő függvényében több más külön találkozás is járulhat a püspökökkel, a papsággal és a szerzetesekkel, a fiatalokkal, a betegekkel. Ezen kívül a pápa hivatalos megbeszélést szokott folytatni az államfővel annak hivatalos rezidenciáján, s előfordul, hogy fogadja a kormányfőt is, ez utóbbit már többnyire saját szállásán. Sok esetben kerül sor külön találkozóra az adott országban akkreditált diplomáciai testület tagjaival, illetve a helyi politikai, tudományos és kulturális közélet képviselőivel. Ugyancsak visszatérő elem a más keresztény felekezetek vagy vallások helyi képviselőivel való találkozás is.

Az Olaszországon belüli pápalátogatások némileg különböznek a nemzetközi utazásoktól. Róma püspöke egyben Itália prímása is, a Róma környéki egyházmegyék felett pedig még a metropolitai joghatóságot is ő gyakorolja. Érthető tehát, ha az olaszországi látogatások gyakoribbak, és alapvetően a helyi egyháznak szólnak. Természetesen állandó elem azért a rövid találkozás a helyi polgári hatóságokkal, és szokás, hogy az olasz kormány valamelyik tagja is a helyszínen fogadja a pápát.

Ugyanakkor Olaszország az egyetlen ország a világon, ahol a pápa klasszikus értelemben vett, protokolláris állami látogatást is tesz, amikor felkeresi az olasz államfőt székhelyén, a Quirinale-palotában. A többi látogatással ellentétben a quirináli fogadtatáshoz nem szokott lelkipásztori jellegű program járulni.

II. János Pál módszeresen látogatta végig az olasz egyházmegyéket: 146 utazás során 259 várost keresett fel. Saját egyházmegyéjében, illetve Castel Gandolfóban (ez másik egyházmegyéhez tartozik, mégis „birtokon belülinek” számít) összesen 748 látogatást tett, beleszámítva a 301 plébánialátogatást is. A saját államán belüli viziteket is számon szokás tartani: II. János Pál 54 alkalommal összesen 58 vatikáni hivatalt, intézményt keresett fel. XVI. Benedek mindezidáig huszonhárom olaszországi látogatást tett, amelyek közé nem számítják alpesi vakációit, valamint az utóbbi időkben szokássá vált meglepetésszerű abruzzói kirándulásait.

A sorozat többi részét itt olvashatja.

Érszegi Márk Aurél/Vatikáni Figyelő/Magyar Kurír

(tzs)