Pápatwitter latinul

Két hónappal azután, hogy a Vatikán elindította a XVI. Benedek, volt katolikus egyházfő nevét viselő Twitter-oldalt, néhány lelkes hívőnek sikerült kiharcolnia, hogy a kezdetben hatnyelvű – olasz, spanyol, angol, francia, német és portugál – fiók a német nemzetiségű pápa által is beszélt latin nyelvvel bővüljön. Az oldal létrehozói eleinte mindössze 2–5 ezer követőt vártak, később azonban kirobbanó sikernek lehettek szemtanúi.

A latin nyelvű üzenetek megfogalmazásáért az amerikai Daniel Gallagher atya, a vatikáni államtitkári hivatal tagja a felelős. Ő felelt az eddigi mintegy kétszázötven – kezdetben XVI. Benedek, majd a lemondása után utódja, Ferenc pápa által írt – bejegyzés lefordításáért.

Gallagher szerint – bár a latin jól illik az új pápa közvetlen és mély üzeneteihez – meglehetősen nehéz lefordítani az általa használt informális és hétköznapi beszédet. „Megpróbálunk nem túlságosan eltávolodni Ciceró nyelvétől” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy szerinte a latin különösen alkalmas a mikroblog tömör, de precíz nyelvezetéhez. Az újonnan keletkezett szavak és kifejezések helyettesítése időnként trükkös megoldásokat igényel. Az „Üdvözöljük Ferenc pápa hivatalos Twitter-oldalán” köszöntést például úgy fordították a szerkesztők, hogy „Tuus adventus in paginam Papae Francisci breviloquentis optatissimus est” – vagyis a 'Twitter' helyett a „röviden szóló oldal” kifejezést használták.

Egy párizsi hölgy arról számolt be az AFP francia hírügynökség kérdésére, hogy rendkívül üdítőnek találja a mindennapi gazdagító gondolatokat. „Vicces az eltérés a modern eszköz és az antik nyelvezet között” – tette hozzá.

Gallagher atya szerint számos tényező hozzájárult a latin nyelvű csatorna sikeréhez, valamint ahhoz, hogy annak közönsége jóval szélesebb, mint amire számítottak. A latin nemzetközi nyelv, nemzetek közötti kommunikációs csatorna, amely erényt és a kifejezésmód emelkedettségét közvetíti használóinak – szögezte le.

A latin oldal követői között különösen sok a német nemzetiségű felhasználó, közel annyian vannak, mint ahányan a német nyelvű oldalt követik. Utánuk jönnek az angolok és az amerikaiak, vannak azonban követőik Kínából, Indiából, Afrikából és a világ minden tájáról. Az olvasók nem mind egyházi személyek, nem is mindegyikük vallásos. Sokan közülük egyetemi hallgatók, középiskolai diákok vagy még fiatalabbak – véli az illetékes. Hozzátette, hogy a bejegyzéseket akár házi feladatként is lehet használni. Gallagher elmondta, hogy értesülései szerint iskolai tanárok is használják az egyházfő Twitter-üzeneteit, ugyanis szerinte azok minél nehezebbek, annál nagyobb izgalmat okoz a megfejtésük. Az oldalt számos ügyvéd, újságíró és egyetemi oktató is követi, olyanok, akik fiatal korukban tanultak latinul és így, Ferenc pápa üzeneteinek lefordításán keresztül eleveníthetik fel a nyelvet.

Néhányan annyira lelkesek, hogy még válaszolnak is a pápa bejegyzéseire, és elküldik a saját verziójukat, azt, ahogyan ők fogalmazták volna meg az üzeneteket.

A latin nyelvet sokan még mindig a társadalmi elithez és a misztériumhoz társítják, és ez is nagyban hozzájárul a sikerhez. Ez ellentmondásosnak tűnik, bizonyos emberek azonban éppen azért követik a pápa fiókját, mert ezzel csatlakozhatnak a beavatottak csoportjához. Elégedettséggel tölti el őket, hogy egy szokatlan, önálló kódrendszerrel rendelkező közösséghez tartoznak. Ha le tudod fordítani, akkor tagja vagy a klubnak – mondta Gallagher. „Ez nem teljesen újdonság. Rövidségük, tömörségük, őszinteségük, humoruk és becsületességük miatt Martialis (Kr.u. 40–104) epigrammáit is felfoghatjuk Twitter-üzenetekként” – tette hozzá.

szaleziak.hu/Magyar Kurír