„A pápával való kapcsolatunk jó”

A december 1-jén kelt levél címzettjei a közösség alapítói illetve felelősei: Kiko Argüello, Carmen Hernández és Mario Pezzi.

A szentszéki dokumentum megfogalmazására azt követően került sor, hogy az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció és a Neokatekumenális Út vezetői egy ideje megbeszélést folytattak egymással. (Emlékezetes, hogy a Neokatekumenális Út statútumait – amely közösség lelkisége a keresztség újrafelfedezésében és a hitben való állandó továbbképzésben rejlik –, 2002. június 29-én II. János Pál pápa hagyta jóvá „ad experimentum” 5 évre, tehát nem végleges jelleggel.)

A kongregáció prefektusa 6 pontra tagolt levelében leszögezi: a közösségnek a jövőben követnie kell „az egyház által jóváhagyott liturgikus könyvekben foglaltakat, anélkül, hogy azokból bármit elhagynának vagy azokhoz hozzátennének.”

1. A levél első pontja arra emlékezteti a közösséget, hogy a vasárnap Dies Domini, az Úr napja. Ennek jegyében azt kéri a közösségtől, hogy lépjen párbeszédre az egyházmegye püspökével, hogy így nyilvánvaló legyen a  közösség beilleszkedése az egyházközség életébe. A közösség havonta legalább egy alkalommal vegyen részt a plébániai szentmisén.

2. A szentmise olvasmányai előtti figyelmeztetéseket megengedik, amennyiben ezek rövidek és igazodnak a római misekönyvhöz.

3. A szentbeszéd (homília) tartása a pap vagy a diakónus feladata. A laikus hívek részéről alkalmi jelleggel elhangzó tanúságtételeknek az 1997. augusztus 15-én II. János Pál által jóváhagyott Ecclesiae de Mysterio instrukcióhoz kell igazodniuk. A párbeszédes formában tartott prédikáció bizonyos esetekben megengedett, ám azt a szertartást végző papnak mindig körültekintően kell alkalmaznia, megvilágosító céllal, ami azonban nem jelentheti a homíliáról való lemondást.

4. A levél megengedi a felajánlás előtti kiengesztelődési gesztust, abban a formában, amelyet már korábban engedélyeztek a Neokatekumenális Út számára.

5. Az áldozás esetében a közösség még legfeljebb két évig folytathatja az eddigi szokást, vagyis, hogy a templom közepén feldíszített asztal körül vegye magához az Úr testét. Két év múltán azonban az egész egyházban szokásos módhoz kell alkalmazkodnia. Ez azt jelenti, hogy a közösségnek fokozatosan a liturgia által előírt szokás felé kell haladnia.

6. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa levelének utolsó, 6. pontja végül valamennyi eucharisztikus ima – nem csak a második eucharisztikus ima – használatát kéri a közösségtől.

A levél pozitív hangnemben zárul: Arinze bíboros hálát ad Istennek mindazért, amelyet a Neokatekumenális Út az egyház javára végzett.

A Zenit hírügynökség interjút is közölt Giuseppe Gennarinival, az Egyesült Államokban élő Neokatekumenális Út közösség szóvivőjével, aki többek között elmondta: „A Szentszék több változtatást is engedélyezett az Eucharisztia ünneplésével kapcsolatban a Neokatekumenális Út számára, amelyek segítenek a ma emberének jobban befogadni a szentségekkel járó kegyelmet. Tudomásom szerint ez az egyetlen olyan eset, hogy a Szentszék ilyen kifejezett engedélyt adott egy egyházi csoportosulásnak. Egészen eddig a kongregáció szóbeli engedélyével tettük ezt, de írásos beleegyezés nem volt.”

Gennarini kijelentette: „Sohasem fordult elő, hogy a Neokatekumenális Út világi tagjai mondtak volna homíliát a pap helyett.” A szentbeszéd előtti tanúságtételeket elfogadta a kongregáció, amelyek teljesen újak az egyházban, mindössze néhány általános vezérelvet fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban. A szóvivő a szentáldozás gyakorlatára is kitért, hangsúlyozva: „az, hogy ilyen sokáig engedélyezik a mostani gyakorlatot, annak a jele, hogy az nem tiszteletlen, hanem teljesen legitim.”

Giuseppe Gennarini képtelenségnek nevezte azt a média által hangoztatott állítást, hogy a levél valójában feddés, és annak a jele, hogy XVI. Benedek elutasítja az Utat. Kiemelte: „XVI. Benedek pápával való kapcsolatunk már pápává választása előtt is nagyon jó volt. Ratzinger bíboros a '70-es években találkozott a Neokatekumenális Úttal Németországban. A Hittani Kongregáció prefektusaként mindig támogatott bennünket, és pozitív környezetben emlegette az Utat számos könyvében.”

A szóvivő összességében a Neokatekumenális Út jóváhagyásának  folyamatában történt fontos lépésként értékelte a levelet.

A közösség jelenleg a világ 900 egyházmegyéjében van jelen, mintegy 600 plébánián teljesít szolgálatot, és 17 ezer közösséget alkot az egyházközségekben. Eddig 1000 papot adott az egyháznak.

VR/MK