„Isten csodái vagytok!” – kezdte elmélkedését János atya, utalva arra, hogy a nagyon sokat szenvedett és meghurcolt kárpátaljai görögkatolikus egyháznak ennyi (magyar) papja van. János atya a kilencvenes években többször megfordult Kárpátalján és személyesen ismerte az akkor már szolgáló papokat (Dr. Ortutay Elemér, Berecz László, Hricinkó János, Szabó Konstantin). Elmélkedéseiben visszatekintett a múltbeli éveire és megosztotta személyes tapasztalatait. Gyermekkorától elindulva tekintette végig hivatásának alakulását és a jelen feladatait, majd a papság szentségének lényegére irányította a résztvevők figyelmét.
A kegytemplomban végzett mindennapi imádság (utrenye, vecsernye, szent liturgia, paraklisz, imaórák) mindenki számára biztosította az elmélyedés lehetőségét.
Hajdúdorogi Egyházmegye/Magyar Kurír