Az Eucharisztia évében az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye papi zarándoklatot szervezett Péliföldszentkeresztre.
A zarándoklaton három kiemelkedően fontos program volt: a szentségimádás, amelyet Erdő Péter bíboros vezetett, ezt követte Székely János spirituális elmélkedése az Eucharisztia és a kereszt titkáról, majd a lourdes-i barlanghoz való zarándoklat, amelynek vezetője Kiss-Rigó László püspök volt.
A szentségimádás alatti lelki gazdagodást segítette, hogy a főegyházmegye öt újmisése elmélkedést tartott az Eucharisztia misztériumáról. Az elmélkedések kiindulópontja a II. Vatikáni Zsinat Eucharisztiáról adott leíró meghatározása volt:
„Üdvözítőnk az utolsó vacsora alkalmával, azon az éjszakán, amelyen elárultatott, megalapította testének és vérének eucharisztikus áldozatát, hogy így a keresztáldozat a századokon át az Õ eljöveteléig jelenlévő valóság legyen. Ezért szeretett jegyesére, az Egyházra bízta halálának és feltámadásának emlékezetét, az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét, mint húsvéti lakomát, amelyben Krisztust fogadjuk szívünkbe, lelkünk megtelik kegyelemmel és megkapjuk a jövendő dicsőség zálogát” (Sacrosanctum Concilium 47.)
Beran Ferenc/MK
Az újmisés atyák Eucharisztiáról tartott elmélkedését a Dokumentum rovatban közöljük a következő napokban.