Papok és kispapok az óceán habjain

A Naviclerust először 2011-ben rendezték meg, Fabrice du Haÿs kezdeményezésére. A 33 éves versailles-i pap, aki azelőtt szörfversenyző volt, úgy gondolta, megpróbálja összeegyeztetni hobbiját a papi életmóddal. Ötlete sikert aratott. „A tündöklő természet szépsége és a páratlan testvéri szellem által egész nap fürdünk a spiritualitásban” – mondja lelkesen Bernard Jobert, a tavalyi győztes hajó legénységének egyike.

Örömmel nyugtázza, hogy a helyiek lelkesen szurkolnak a résztvevőknek. „Az emberek mindig meglepődnek, amikor egy papról kiderül, hogy a szokásos papi teendőin kívül valami mást is csinál” – mondja mosolyogva.

És hogy miért nem sikerült a címvédés a charente-i papnak? „Nélkülöznünk kellett a legjobb csapattársunkat, egy végzett vitorlás oktatót. A feljebbvalói messzire küldték dolgozni. Egy bordeaux-ival próbáltuk helyettesíteni, de mit ér egy bordói egy charente-ival szemben... ?” – tréfálkozik a tavalyi győztes.

Az idei versenynek hetven pap és kispap vágott neki tíz hajóval. Jobert atya, aki annakidején a haditengerészeti iskola diákja volt, a hajózás örömén kívül a Segítség a Veszélyben Lévő Egyháznak (AED) nevű szervezetért versenyez. Minden hajó egy segélyszervezetet képvisel, és a szabályok szerint a támogató cégek által felajánlott, összesen 15 ezer eurónyi összeget e tíz szervezet között osztják szét a hajók beérkezési sorrendjének megfelelően.

La Croix/Magyar Kurír