Papszentelés, diakónusszentelés Debrecenben

Hazai – 2005. június 20., hétfő | 12:25

- „Főtisztelendő Atya! Az anyaszentegyház kéri, hogy szenteld fel ezeket a testvéreinket a felelősségteljes szerpapi szolgálatra. - Méltónak találod Õket? - A keresztény nép megkérdezése és az illetékesek véleménye alapján tanúsítom, hogy méltónak találtattak.”




Ezzel a méltóságteljes párbeszéddel vette kezdetét a szentelési szertartás Debrecenben a Szent Anna székesegyházban június 18-án, szombaton délelőtt 10 órakor.

Az Eucharisztia évében ezen a hétvégén Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke hét jelölt számára szolgáltatta ki az egyházi rend szentségének egy-egy fokozatát, hogy mostantól kezdve az egyház hierarchikus közösségében teljesítsék hivatásukat és feladatukat.

Kiss Zsolt Attila újfehértói, Kocsis Gábor nagykárolyi és Tamás László pócspetri születésű áldozópapok a presbiteri rendben, Katona István és Szabó István diakónusok pedig a szolgálat rendjének szentégében részesültek.

Másnap 19-én, vasárnap Polgáron az ünnepélyes pillanatok tovább folytatódtak, amikor Bosák Nándor püspök Bökő Pétert, és Ferenczi Richárdot diakónussá szentelte.

A távolabbi falvakból Újfehértóról, Pócspetriből, de a határon túlról, Nagykárolyból is érkeztek családok, rokonok, hívek, hittanos gyerekek a debreceni Szent Anna-székesegyházba, hogy együtt örüljenek a szentelendőkkel, és részesei lehessenek az ünnepélyes pillanatoknak. A közel két órás szertartás felemelő mozzanataira, a papi hivatás, a szolgálat lényegére hívta fel a figyelmet homíliájában Bosák Nándor püspök.


„A papi szolgálat sajátos karaktere, jellege a szentmisében bontakozik ki. Az igeliturgia lényeges része a tanítás, az Evangélium üzenetének továbbítása, eljuttatása az emberekhez” – fejtette ki a püspök gondolatait ahhoz a mozzanathoz kapcsolva, amikor a diakónus kezébe adja az Evangéliumot a következő szavakkal: „Hirdesd az Evangéliumot, de amit hirdetsz, azt Te magad is hidd, és amit teszel, azt kövesd is!”

„A Szentmise következő részében a felajánlás szimbólumában az a mélységes meggyőződés formálódik, hogy a pap is odaadja Istennek életét, tehetségét, amit tőle kapott” – utalt a püspök a papi szolgálat áldozatára. A pap arra vállal szolgálatot, és az az alapvető hivatása, hogy szolgálja az embertársait. Így válik a papi szolgálat annak a nagy folyamatnak a lényeges részévé, amelyben Isten bennünket magához akar édesgetni – fejezte be gondolatait a püspök.

A szentelési szertartás végén az egyházmegye papjai külön-külön áldásban részesítették, és ezzel mintegy jelezve, hogy befogadták közösségük új tagjait.

Kovács Ágnes/MK