A papszentelések hónapja – 2005. június 14.

Ugyanúgy megmarad általános papságuk, mint minden megkeresztelt embernek, továbbra is érvényes bérmálásuk, megmaradnak diakónusnak is, mindegyik szentség egyre mélyebbé teszi kapcsolatukat Jézussal.

Mindezen alapokra épül a papság szentsége, és akkor lesz igazán megszentelő a jelenlétük és munkájuk, ha keresztségüket, megbérmált létüket, és diakónussá szentelt létüket is megélték. Nem lehet hirtelen nagyot ugrani.

A papszenteléssel nem olyan módon lesznek lefoglalva Istennek, amely teljesen eltér a keresztségből fakadó életformától, hanem ugyanaz a lelki pecsét, ahogyan tanultuk a szentségeknél, ez növekszik, és erősödik, hogy rajtuk keresztül Isten Népe is növekedjék.

Az lesz tehát a jó pap, aki jó emberként, jó keresztényként, jó megbérmáltként, és jó diakónusként már tanúságot tett Jézusról, és most a még nagyobb szeretet kedvéért még jobban el tudja kötelezni magát Istennek és embernek.

Sánta János