„Párbeszédre van szükség, nem fegyverekre!”

Ali Esber 1930-ban született egy kis szíriai faluban. Libanon után az ötvenes évektől kezdve az önkéntes száműzetést választotta, jelenleg Párizsban él. Capri szigetén a díj átvétele után interjút készített a költővel az Il Messaggero olasz napilap munkatársa, melyből kiderül: a költő kritikus az iszlámmal szemben, de a nyugati világot is bírálja amiatt, hogy nem keresi a párbeszédet.

A szíriai háború kapcsán, amelyet a szír költő minden erejével ellenez, az irodalmi Nobel-díj várományosa a következőket mondta: „Elvi okokból minden erőszakot és minden háborút elutasítok. Ma sokkal inkább, mint valaha, párbeszédre van szükség. Nem védem a szíriai rezsimet, amellyel nem értek egyet, ellene vagyok Asszad politikájának. De az ember azért van, hogy beszéljen, nem pedig azért, hogy gyilkoljon.”

Arra a kérdésre, miszerint a szentpétervári csúcstalálkozó után a Szíriát védő Putyin oldalán áll-e, Adunis elmondta, hogy valóban neki ad igazat, mivel ő azon az állásponton van, hogy nem tudni ki használt tömegpusztító fegyvereket. Bár nem nevezhető a demokrácia bajnokának, de ebben az esetben neki van igaza.

A következő kérdés azt firtatta, hogy a pacifista Obama elnök vajon miért akarja ezt a háborút? A költő szerinte ezt nagyon nehéz megérteni. „Talán jobban tanulmányozni kellene az utóbbi évtizedek amerikai külpolitikáját ahhoz, hogy megértük mi történik valójában. Amerika sajnos nem teljesítette azt a küldetését, hogy a világot a barátság és a párbeszéd helyévé tegye. Attól tartok, hogy visszatérőben van a múlt szelleme, amely eltapossa az amerikai elnök pacifista törekvéseit.”

Obama elnök azt mondja, hogy Amerikának meg kell büntetni azokat, akik tömegpusztító fegyvereket használnak. Adunis szerint viszont nincs elég bizonyíték arra, hogy a szíriai rezsim használta a vegyi fegyvereket.  „Obama elgondolásában van valami, ami nem állja meg a helyét. Nekünk el kell utasítanunk a tömegpusztító fegyverek használatát, de azzal együtt bármilyen más katonai beavatkozást is. Az is lehet, hogy ez ellenzék használt vegyi fegyvereket. Ha Obama valóban be akart avatkozni, akkor ezt jóval előbb kellett volna tennie. Miért most teszi, amikor az ellenzék soraiba beférkőztek a terroristák. Abszurd módon a szíriai rezsim most erősebbé vált, mert a szíriai nép nagytöbbsége ellene van a terrorizmusnak és a radikális mozgalmaknak. Ami engem illet: én ellenzem a jelenlegi rezsimet, de elutasítom a szélsőségeseket is. Tévedés egy diktatúra ellen harcolni, azért, hogy helyébe egy másik diktatúra lépjen.”

A következő kérdésre válaszolva, hogy a szíriai kormány és a lázadók közötti konfliktus vallásháború-e is egyben, a költő elmondta: „A háborúnak van vallási vetülete is. Az Asszad rezsim laikus, a lázadók, vagy legalábbis egy részük, iszlám szélsőséges és most ott tartunk, hogy Szíria két részre szakadt.”

A szír költő Franciaországról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint Holland francia elnök tévedésben, vagy legalábbis önellentmondásban van. „Miért akarja támogatni a szélsőségeseket Szíriában, míg Maliban harcol ellenük? Számomra gyanús a francia beavatkozási szándék, nyilván van egy olyan vetülete is, amely a kőolajra és más gazdasági érdekekre irányul.”

Adunis azt is elmondta, hogy nagyra értékeli Ferenc pápa a béke érdekében tett kezdeményezéseit: „A pápa ugyan nem tudja megállítani a háborút, ám képes arra, hogy befolyást gyakoroljon az emberekre és mozgósítsa a közvéleményt a háború ellen. Az, amit Ferenc pápa tesz, egyszerűen fantasztikus. Nemet mondani a háborúra, a bártorság hatalmas gesztusa. Gyönyörű mindaz, amit a pápa tesz.”

A szír költő szerint elképzelhetetlen egy szabad, modernebb és demokratikusabb iszlám, amíg a nők nem szabadulnak meg a vallástól. Ehhez pedig az szükséges, hogy a vallás és az állam különváljon. Véleménye szerint a társadalomnak laikus társadalomnak kell lennie. Elmondta, hogy nincs a vallás ellen, de fél attól, hogy ürügyként használják fel politikai célokra.

Arról, hogy mit lehet tenni azért, hogy a Nyugat és a Kelet megértse egymást, Adunis szír költő így vélekedik: „A népek közötti egyetértés olyan, mint a szeretet. Nehéz meghatározni, hogy a szeretet érzése mit jelent. Hogyan lehet meghatározni valamit, ami végtelen. A szeretet titka ezért az, hogy a szeretet szerint kell élnünk. A szeretet és a népek közötti barátság titka.”

Az Il Messaggero olasz napilap számára adott interjúban a szír költő azt is elmondta, hogy a szíve Szíriában van, akkor is, ha sok éve máshol él. „Szeretem ezt az országot és alkotó szellemiségét. Szíria teremtette meg az ABC-t és az európai földrész nevét. Ötezer éves kultúrát mondhat magáénak és húsz különböző vallás van jelen az országban. A szíriai rezsim tragikus, de Szíria az én hazám és az én népem lenyűgöző.”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír