Manfred Scheuer püspökkel harmincegy f
ős küldöttség érkezett az innsbrucki egyházmegyéből a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyébe július 21-én, hogy megismerjék az itteniek valóságát és aláírjanak egy partnerségi nyilatkozatot.
A tulajdonképpeni partnerség a két egyházmegye között már a rendszerváltás után megkezdődött: elsősorban a Caritas vonalán, a segélyezések szintjén, de ezzel párhuzamosan épült pasztorális vonalon is. Nemrég megfogalmazódott annak igénye, hogy nyilatkozatban is kimondják ezt a partnerséget, és mind diakóniai, mind lelkipásztori vonalon egyre inkább közelítsék a meglátásokat, hogy meginduljon egy intenzívebb tapasztalatcsere. A kölcsönös látogatásokon túl minden pasztorális iroda igyekszik majd szorosabbra fűzni a kapcsolatot, és keresi a lehetőségeket közös programokhoz, tevékenységhez.
A vendégek szombat esti érkezése alkalmával tartott vacsorán Schönberger Jenő püspök visszaemlékezett a kapcsolatelvétel időszakára, az innsbruckiak zsinatban nyújtott segítségére. Elmondta: nagyon sokat igyekeztek tanulni az innsbrucki egyházmegyétől, mert egy méreteiben hasonló egyházmegyéről van szó, és úgy gondolták: ami ott jól működik, az náluk is jól fog működni. Megköszönte ugyanakkor a támogatást, a Caritas szintjén történt tapasztalatcserét és a képzési lehetőségeket, amit az egyházmegyének nyújtottak. Manfred Scheuer ugyanitt emlékezett, hogy az együttműködés tulajdonképpen százhetven évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Zamsból az irgalmas nővérek egy bécsi, köztes megállóval Szatmárig jutottak. Elmondta, az elmúlt húsz évben a tapasztalatcsere első sorban diakóniai vonalon működött, de most reméli, hogy a pasztorális területeken is sikerül élőbbé tenni a kapcsolatot.
Vasárnap délelőtt tizenegy órakor került sor arra a szentmisére, melyet a szatmári és innsbrucki püspök közösen mutatott be, és melynek keretében aláírták a partnerségi nyilatkozatot. A legszentebb áldozat bemutatásának elején Schönberger Jenő püspök szólalt meg, köszöntve az innsbrucki küldöttséget Manfred Scheuer püspökkel, az általános helynökkel, az őket elkísérő nővérekkel, a püspökségi munkatársakkal és azzal a fiatal csoporttal, amely velük együtt érkezett a szatmári egyházmegyébe.
A szentbeszédet Manfred Scheuer innsbrucki püspök mondta. Kiemelte a nap jelentőségét: a két egyházmegye a közösen megélt barátságát és partnerségét ünnepeli. „Ez a partnerség hosszabb élettörténetű, még 1842-ben elkezdődött, amikor az irgalmas nővérek Zamsból áttelepültek Szatmárra. 1990-ben aztán, a változások után a Caritas vonalán épült tovább az együttműködés, amikor kölcsönösen megajándékoztuk egymást tudásunkkal, tapasztalatainkkal, lelkipásztori vonalon pedig évente két személyt fogadtunk Szatmárról Innsbruckban, ami számunkra is gazdagodást jelentett. Különösen öröm számomra, hogy ez a mostani találkozás nemcsak a felső munkatársak szintjén történik, hanem például az ifjúság most tovább építheti azt a barátságot, amit a tavalyi, madridi ifjúsági világtalálkozó alkalmával megkezdett. Ez a találkozás nemcsak adminisztratív szinten és papírformában merül ki, hanem sokkal mélyebb. Ha Európa hitét nézzük, látjuk benne a szekularizált vonalat, ami elszomorító, de látnunk kell azokat a kezdeményezéseket is, amelyek mélységükben teljesednek ki. Közös kihívásunk, hogy az Úr Jézus Krisztust mint testvérünket közösen megvalljuk, és ezt továbbadjuk mindenkinek. Hitünknek a megvallása nemcsak ideológiai, teoretikus dolog, hanem élő tanúságtétel. Közös feladatunk, hogy egymástól tanuljunk és hitünkről tanúságot tegyünk, megosszuk a közös meggyőződésünket, a reményünket és a jövőnket.”
A szentmise további részeiben, a felajánlás során a két püspök átvette a partnerség szimbólumait – a gyertyát, a pásztorbotot, a két egyházmegye címerét, valamint a kenyeret és a bort –, majd a legszentebb áldozat bemutatásának végén ünnepélyesen felolvasták a két nyelven megírt, A remény útját építve című együttműködési nyilatkozatot; aláírták, majd meggyújtották a partnerség egyik szimbólumaként szereplő gyertyát.
Az innsbrucki egyházmegye küldöttsége szerdáig marad a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében. Ez idő alatt megismerkednek az egyházmegye történetével, felépítésével és működésével, a különböző pasztorális irodák tapasztalatcserén vesznek részt; de a vendégek ellátogatnak különböző szerzetesrendekhez, plébániai és lelkiségi közösségekhez, igyekeznek elmerülni a szatmári valóságban.
Józsa János/Magyar Kurír