Paskai László bíboros ünnepi szentmiséje Érsekújvárott

Kitekintő – 2007. szeptember 19., szerda | 10:29

Szeptember 17-e a ferences kalendárium szerint Szent Ferenc sebeinek, stigmatizációjának ünnepe. Ebből az alkalomból, az érsekújvári ferences templom búcsúünnepén Paskai László OFM bíboros, ny. esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét.

A szentmise elején a ferences közösség nevében Kovalcsik Cirill atya köszöntötte a főpásztort – mint bíborost és püspököt, és mint ferences atyát – majd a hívők nevében Bauer Balázs és felesége, Mária mondott üdvözlő szavakat, kiemelve: a város gazdag történelme alatt ezer szállal kötődött Esztergomhoz, köztük Várday Pál és Oláh Miklós várépítő érsek, a ferences templomot felszentelő Pázmány Péter, valamint a városi jogokat adományozó Széchényi György.

A szentmisén a bíboros az ünnep titkát elmélkedte át. A Fiorettiből, Szent Ferenc virágoskertjéből idézte a sebhelyek történetét.

„Másnap, a szent kereszt fölmagasztalásának ünnepén Szent Ferenc kora hajnalban, még napkelte előtt cellája ajtajában, tekintetét kelet felé fordítva, így imádkozott: – Uram Jézus Krisztus, két kegyelmet kérek Tőled, mielőtt meghalnék. Az egyik, hogy érezhessem lelkemben és testemben, amennyire lehetséges, azt a fájdalmat, amit Te, édes Jézus, keserves kínszenvedésed alkalmával elviseltél. A másik az, hogy érezhessem szívemben, amennyire lehetséges, azt a túláradó szeretetet, amely Téged, Isten Fiát arra indított, hogy értünk, bűnösökért oly szörnyű szenvedéseket önként és szívesen magadra vállalj. (…) Amint így lángolt a lelke, az égből egy szeráfot látott leszállni. (…) Igen sebesen szállva olyan közel jött hozzá, hogy világosan fölismerte, és jól látta, hogy a keresztre feszített Ember képét foglalja magában. (…) A szeráfi látomásban megjelenő Krisztus Szent Ferenccel magasztos titkokat közölt, amelyeket ő életében nem mondott el senkinek, csak halála után fedte föl őket, amint erről még a továbbiakban szó lesz. Krisztus szavai ugyanis ezek voltak: – Tudod-e, mit tettem veled? Megajándékoztalak sebhelyeimmel, szenvedésem jeleivel, hogy zászlóhordozóm légy. Azért teszem ezt, hogy halálodban is hasonló légy hozzám, mint ahogy életedben hasonló vagy.”

A sebhelyek sokakban kételkedést, esetleg akár tagadást is kiválthattak, kiváltanak – elmélkedett a főpásztor, így a nemrégen szentté avatott kapucinus Pió atya esetében is. Azonban a csodálatunkat Szent Ferenc személye ragadja meg, hogy halála előtt két kérése volt, átérezni Krisztus szenvedését és szeretét. Elgondolkozhatunk, hogyha mi kapnánk egy mesebeli lehetőséget, az aranyhal három kívánságát, a mi választásunk vajon mire irányulna. Szent Ferenc élete ezt az önzetlenséget mutatta mindvégig, életének utolsó éveiben sem volt ez másképpen.

A szentmise után a Paskai László bíborost Pischinger Tibor városi képviselő és a Pintyőke kiskórus köszöntötte 80. születésnapja alkalmából és a városalapító Széchényi György emlékérmet adta át neki.

A kolostor udvarán a hívők agapéval várták a jubiláns főpásztort. Az ünnep zárásaként az érsekújvári ferences közösség szűk körben is köszöntötte a bíborost, elsősorban mint ferences testvért.

Kovalcsik Cirill OFM/Magyar Kurír