Pázmány-nap Révkomáromban

A komáromi Magyar Kultúra és Duna Menti Múzeum adott otthont 2005. május 30-án az első felvidéki Pázmány-napnak, amelynek fő szervezője a Pázmány Péter Alapítvány felvidéki szervezete és a Szüllő Géza Polgári Társulás volt.

A Szent András templomban bemutatott szentmise után a múzeumban Karaffa János, az Alapítvány felvidéki alelnöke és Fehér Csaba, a múzeum igazgatója mondott köszöntőt.

Az első előadást Bolberitz Pál apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora tartotta „Mit adott az Egyház Európának?” címmel. Hangsúlyozta: a kereszténység volt az, ami évezredeken át megtartotta és megszilárdította Európát, ezek közül is néhány fontos erényt emelt ki: a görög-római műveltség; a Teremtő Isten és teremtett világ megkülönböztetése; az emberi méltóság; a hátrányos helyzetűek felkarolása; misszió és a keresztény erkölcs.

Ezután Török József egyháztörténész tartott előadást Pázmány Péter életéről. A török időkben élő hercegprímás műveltsége és képességei nyomot hagytak a magyar katolikus egyházban. Az ellenreformáció legnagyobb alakja jó pásztorként mindenki véleményét meghallgatta, és papjaival a nemzeti és egyházmegyei zsinatokon is találkozott. Fő műve „Az Isteni igazságra vezérlő kalauz” magában foglalja a katolikus egyház tanítását, amelyet magyarul adott ki, hogy sokan megérthessék. Halálakor a magyar arisztokrácia nagy része visszatért ősei hitére. Pázmány Péter gazdag volt eszközök és eredmények terén is. A barokk katolicizmus legmeghatározóbb alakjává vált – fejezte be előadását Török József.

A harmadik előadást Vida Tivadar máriaremetei lelkipásztor tartotta „Pázmány és a papnevelés” címmel. Szólt a szemináriumok életéről és Pázmány papnevelési munkájáról. Ezek után Karaffa János beszámolt a Pázmány Péter Alapítvány eddigi tevékenységéről. A jelenlévők végül egy Üdvözlő Nyilatkozatot írtak alá, amit XVI. Benedek pápának küldenek majd el magyar, német és latin nyelven. A nyilatkozatot Dokumentum rovatunkban olvashatják.

Karaffa Attila/MK

Első kép: www.ppke.hu