Pázmány örökösei vagyunk

Bevezetőjében Herdics György főszerkesztő  hangsúlyozta: Pázmány Péter bölcsességére, akaratára és tudására korunkban sincs kisebb szükség, mint a török hódoltság korában volt.

Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem kánonjogtudós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke jezsuita bíboros életművét elsősorban annak egyházjogi szempontjai alapján értékelte. Ismertette az általa összehívott nemzeti, egyházmegyei és tartományi zsinatok eredményeit, valamint azok megoldásra váró problémáit.

Beke Margit, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának elnöke a Pázmány érseksége idején keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyveket, azokon keresztül pedig a kor meglehetősen áldatlan állapotait ismertette. Ezek alapján nemcsak a török hódoltság által sújtott és egyre szaporodó protestáns felekezetek befolyása alá kerülő Felső-Magyarországot ismerhetjük meg, hanem azokat a papi személyeket is, akik Pázmány munkatársai voltak.

Ha¾ko József egyháztörténész a pozsonyi Szent Márton-dómban nyugvó főpap síremlékéről szólt. Beszélt a koporsó felfedezéséről, Rigele Alajos szobrász munkájáról, illetve a 20. század első éveinek pozsonyi közhangulatáról is. Elemezte a Pázmány alakját ábrázoló domborművön található jelképeket.

Kontsek Ildikó művészettörténész a Pázmányhoz kapcsolódó tárgyi emlékekről tartott előadást. Elsősorban ábrázolásainak hitelességét elemezte, majd vetítést tartott esztergomi Pázmány-emlékekről. .

Végül Novák Veronika, a vágsellyei levéltár igazgatónője ismertette Pázmány Péter Sellyéhez kapcsolható tevékenységét, valamint a korábbi mezőváros életében betöltött szerepét.

A konferenciát követő ünnepi szentmisét Orosch János püspök mutatta be. A rendezvény koszorúzással végződött.

Remény/Magyar Kurír

Kép: www.mek.oszk.hu