Vatikán: 2002. július 22-ét a jövőben az Óvilág „fekete hétfőjének” nevezik. A telekommunikáció amerikai kolosszusa, a WorldCom csődöt jelentett be és egyszerre beleremegett a Wall Street és a pénzvilág, az európai tőzsdék részvényárfolyamai rendkívül nagyot zuhantak, 230 milliárd eurót veszítettek. Az amerikai történelem legveszteségesebb csődjéről van szó: a WorldCom csődjével 103 milliárd dollár ment füstbe. George Bush elnök pozíciója is megingott, bár derűlátóan nyilatkozott. A világkereskedelem válságban van.
Az Avvenire c. olasz katolikus napilap július 23-ai számában ismerteti a WorldCom történetét, kiemelve: a telekommunikációval foglalkozó cég néhány év alatt világméretű kolosszussá vált. A ’90-es években 60 külföldi vállalatot kebelezett be. 1999-ben egyesült egy másik nagy céggel, az MCI-vel. Ennek révén vagyona 200 milliárd dollárra duzzadt. A társaság a telekommunikációra specializálódott: az Internet, az adatbankok, mobiltelefonok területén működött és terjeszkedett.
Az Avvenire a csőd okait elemezve rámutat: a cég eladósodott, de ezt azzal kendőzte, hogy beruházásoknak könyvelte el az adósságot, a menedzserek csaltak a mérlegkészítésnél. Az adósság kb. 30 milliárd dollár lett. Ezt nem vallották be, nehogy az ügyfelek bizalma meginogjon. Végül is csődöt jelentetek be. Bernard Ebbers ügyvezető igazgató lemondott, mert közvetlenül érdekelve volt a könyvelésben. A menedzserek 3 milliárd 800 millió dollár veszteséget beruházásként könyveltek el, jóllehet a pénzt a veszteséges vállalat működtetésére fordították. Igazában a csőd egy elhibázott, liberális ideológián alapuló, globalizációs gazdasági rendszer miatt következett be. A liberális dogma szerint a sikeres vállalkozás az, amelynek piaca az egész világra kiterjed. A vállalkozás tíz éven át igyekezett behálózni a világot: a piac, vagyis a tőzsde, a spekulánsok, a pénzalapok és a takarékbetétek együtt nagyhatalmi versengésben törekedtek pénzügyi világhatalomra. A 60 céget felvásárló WorldCom végül belefulladt tartozásaiba. El kellett adnia a vállalatokat, hogy kifizesse adósságait. Végül bekövetkezett a csőd. Az Avvenire leszögezi: annak a kapitalizmusnak a csődje ez, amelynek istene az arany, a pénz és a piac. Kétségbe lehet vonni a menedzserek becsületességét, rájuk lehet kenni a felelősséget az összeomlásért. Valójában olyasmi történt, mint annak idején a Szovjetunióban. Amikor nem volt elég termés, a beszolgáltatást szabotálókat főbe lövette a párt. Igazában a liberális globalista dogmát kell kétségbe vonnunk, amelynek egyik parancsolata így hangzik: „A tőzsde a tőke elhelyezésének legracionálisabb módja.” Ma el kell ismerni, hogy a piac önmagát csapta be: illúziót adott el és vásárolt. Persze a liberalizmus másik dogmájával válaszol: „A láthatatlan kéz tévedhetetlen. Ha a rendszer nem jól funkcionál, ez az árulók és szabotálók bűne, azoké, akik csaltak a mérlegnél!”
Ezt nyilatkozta Sergio Sebastini bíboros, a Szentszék gazdasági ügyei prefektúrájának elnöke az európai tőzsde árfolyamának zuhanására utalva. Hozzátette: „Az ami történik, legyen figyelmeztetés a világ vezetői és mindazok számára, akik a szívükön viselik a köz javát és a szegények sorsát, azokét, akik elvesztik munkahelyüket és nem tudnak megélhetést biztosítani gyermekeiknek. A gazdasági élet nem mondhat le az etikai követelményekről, nagyobb tisztességre és átláthatóságra van szükség a pénzügyi világban.” A Szentszék legfőbb gazdasági felelőse aggodalommal szólt arról, hogy az európai tőzsde zuhanása, a pénzügyi botrányok miatt sokan elveszítik állásukat és szegényekké válnak. A válság jelei már 2001. végén láthatókká váltak és ez nem csupán a szeptember 11-ei tragédia következménye volt. A Vatikán maga is veszteségeket szenvedett a tőzsde alakulása miatt, azt követően, hogy az előző nyolc évben költségvetési mérlege nyereséggel zárult. VR/MK
