Péreli Zsuzsa gobelinművész kiállítása Rómában

Róma: November 11-én a római Magyar Akadémián Péreli Zsuzsa gobelin-képeit bemutató rendkívüli kiállítást nyílt. A megnyitó beszédet Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgató-helyettese mondta. A tárlat rendezője, Csorba Csilla szerint Olaszországban, ahol a reneszánsz paloták falait Raffaello és Mantegna műveit másoló faliszőttesek díszítették, nehéz újat mondani ebben a textilművészetben, de Péreli Zsuzsának sikerült ez.
Péreli Zsuzsa minden gobelinjét az égi és a földi valóság együttes jelenléte, a transzcendens iránti vonzódás jellemzi: a fák lombjai közé rejtett alacsony parasztházak fölé tornyosuló felhőkben az őrangyal arca jelenik meg. A művésznő sok más textilművésszel ellentétben, a nagy szövőszék előtt ülve, saját kezével szövi gyakran több méter nagyságú gobelin-képeit. A selyem, vagy gyapjúszálakat színek szerint válogatja, mintha képet festene, a kész művet be is keretezi, bordűrjei külön tanulmányt érdemelnének. Ötletei ezerfélék. Az aranyszállal átszőtt gyönyörű Mária-ikonok, a Tahi Madonna, a szürke panelházak városa fölött lebegő Szegény Angyal, akinek ruháját kopott fillérek borítják. Archaizáló képeinek „modelljei” parasztszobák falain függő elsárgult fényképek voltak. A barna, vagy szürke tónusú gobelinekről a már régen elporladt egyszerű emberek néznek ránk és idézik fel a múltat. A képek széleit virágok, levelek, színes szalagok díszítik, a szecesszió egykori divatja szerint.
Péreli Zsuzsa egy évig dolgozott a kiállítás egyik legszebb darabja, a nagyméretű, Himnusz című fali szőnyegen. A kék színű, magasztos bazilika-formájú mennybolt felé hosszú, köves út vezet, amelynek végén sejtelmes ragyogás vonzza a nézőt. A kép alsó részén középkori vár, a domboldalon legelésző bárányok és a kis falu fölé magasló templomtorony jelzi a földi életet.
A megnyitón jelen volt Ternyák Csaba érsek és Erdődy Gábor szentszéki nagykövet. Fellépett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. VR/MK