A péterfillérek gyűjtése a VIII. században Angliában kezdődött, majd gyorsan elterjedt egész Európában annak szokása, hogy a pápa számára adományokat küldjenek Rómába. A középkor folyamán később ez kötelezővé vált, ami csak a reformáció idején szűnt meg. A XIX. század derekán francia katolikusok indították újra a péterfillérek gyűjtését, látva a Szentszék akkori nehéz anyagi helyzetét. A Pápai Állam olaszok általi elfoglalása (1870) és az ebből fakadó „római kérdés” megoldása (1929) között a péterfillérek alkották a Szentszék fő bevételi forrását.
Manapság ezeket az adományokat a pápa által meghatározott jótékony célokra fordítják, elsősorban a harmadik világban szükséget szenvedők megsegítésére.
A péterfillérek kézzelfogható jele az egyetemes egyházzal, és mindenekelőtt a Szentatyával való közösségnek, mely minden hívőt személyesen érint. Ugyanakkor ez az egyik legkönnyebb és leghatékonyabb módja annak, hogy a világ szegényein segítsünk.
Érszegi Márk Aurél
Tavaly a magyarországi katolikus templomokban 42,3 millió forint adományoztak, 7 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.
Hazánkban a péterfillér gyűjtés régi múltra tekint vissza, de a kommunizmus évtizedeiben szünetelt, mivel a forint nem volt konvertibilis, másrész az állami tiltás miatt nem is lehetett volna semmilyen formában külföldre juttatni a gyűjtések összegét. Ezért XII. Piusz pápa az ötvenes évek elejétől engedélyezte a péterfillérek gyűjtésének szüneteltetését. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992 októberében döntött arról, hogy 1993-tól minden évben Péter-Pál ünnepéhez kapcsolódóan meghirdetik e gyűjtést.
MKPK Sajtóiroda