Philip E. Wilson érsek: az ausztrál egyház egyik fő forrása a nemzetköziség

Az óriási ország földrajzi kiterjedése révén a hatodik legnagyobb állam a világon, mégis mindössze 22 millió lakója van. Sok a bevándorló, a katolikusok aránya 26 százalék, ami 5,1 millió embert jelent, ezzel a katolikus a legnagyobb felekezet az országban, kicsit megelőzve az anglikánokat (1986-ban még utóbbi volt a legnagyobb felekezet). Az ausztrál egyház hét egyházkerületre oszlik, területén összesen 31 érsekség, egyházmegye és eparchia található. Az első katolikusok 1788-ban érkeztek a kontinensre, és főleg írek voltak. Az első ausztrál bíboros Patrick Francis Moran volt, akit 1885-ben tettek meg kardinálissá. Ő felszólította a katolikusokat, hogy támogassák a szakszervezeteket és a Munkapártot (Australian Labor Party). Mindennek magyarázata, hogy a katolikusok többsége az ír munkások közül került ki. Daniel Mannix bíboros, melbourne-i érsek a második világháború alatt ellenezte a sorozást és az írországi brit politikát.

A katolikusok többsége az Ausztrál Munkapártot támogatta, mígnem B. A. Santamaría katolikus világi megalapította a Demokratikus Munkapártot, mivel attól tartott, az ötvenes években szakszervezeti mozgalmat megfertőzte a kommunizmus. Az első katolikus miniszterelnök a munkapárti James Scullin volt, 1929-től. Katolikus volt Paul Keating munkapárti miniszterelnök (1991-1996) is, és katolikusként nőtt föl, de később áttért anglikánnak Kevin Rudd, az ország előző kormányfője (2007-2010). A jobboldali (jelenleg ellenzéki) Liberális Párt 2007-ben választotta meg első katolikus vezetőjét, Brendan Nelsont, és korábbi elnöke, Malcolm Turnbull, valamint a  jelenlegi, Tony Abbot is katolikus, sőt ő korábban szeminarista volt. 2008 óta egy korábbi katolikus miniszterelnök, Tim Fischer az ország vatikáni nagykövete (a Vatikán és Ausztrália közt 1973 óta állnak fenn diplomáciai kapcsolatok).

A katolikus szociális intézmények, szervezetek évente egymillió embernek segítenek, az egyház oktatási intézményeiben pedig 650 ezer diák (21 százalék) tanul. Az első ausztrál, akit oltárra emeltek (1995-ben avatta boldoggá II. János Pál és 2010-ben szentté XVI. Benedek) Mary McKillop volt, aki a 19. századba alapította meg a Szent József nővérek rendjét. Az ausztrál egyház anyatemploma a Sidney-i Mária-katedrális, a legismertebb és legtekintélyesebb főpap pedig a Sidney-i érsek, George Pell bíboros – habár a püspöki konferenciának nem ő, hanem Adelaide érseke, Philip E. Wilson az elnöke. Pellen kívül még két bíborosa van az országnak:  Edward Bede Clancy és Edward Idris Cassidy, ők azonban már nem pápaválasztók, mivel elmúltak nyolcvan évesek. Utóbbi a Vatikánban is szolgált a Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa elnökeként, 2001-es nyugdíjazása után tért haza. 

Ugyan a magát katolikusnak valló népesség egyre nő Ausztráliában, azok száma, akik hetente misére mennek, csökken. 1996 és 2001 közt ez az arányszám 16 százalékra csökkent, ami 765 ezer minden héten templomba járó embert jelentett tíz évvel ezelőtt. Az ausztrál egyházban háromezer pap és kilencezer szerzetes szolgál.

Elsőként VI. Pál látogatott el Ausztráliába a pápák közül, 1970-ben, őt II. János Pál követte 1986-ban. XVI. Benedek pápa 2008-ban kereste föl a déli kontinenst, a Sydney-i Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával. 

A Vatikáni Rádió angol műsora interjút készített Adelaide érsekével az ausztrál katolikusok jelenlegi helyzetéről. Philip E. Wilson kiemelte, hogy a nemzetköziség az egyik fő erőforrása közösségüknek. Az elmúlt ötven évben ugyanis nagyon sok európai és ázsiai bevándorló érkezett Ausztráliába, akik mára teljesen beilleszkedtek az egyházi életbe. Emellett az őslakosok is fontos részét alkotják a helyi egyháznak. Köztudott, hogy ők számos nehézséggel küzdenek, mint a munkalehetőségek, az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás hiánya. Éppen ezért az egyház az elsők között nyújtja ki feléjük kezét, emlékezteti a kormányt és a társadalmat az őslakosok iránti felelősségére.

Ami a három évvel ezelőtti ifjúsági világtalálkozó gyümölcseit illeti, Wilson érsek az ifjúságpasztoráció megújulásáról, papi és szerzetesi hivatások születéséről számolt be. Emellett sok fiatal aktívan részt vesz az egyházmegyei apostolkodásban. A világtalálkozók megszilárdították az emberek kapcsolatát Istennel és az egyházzal.

Az ausztrál püspökök elkötelezett párbeszédet folytatnak a többi keresztény felekezettel, illetve más vallások képviselőivel. Az elmúlt tíz évben nőtt a nem keresztény bevándorlók száma, s ezzel együtt az egyház figyelme a vallásközi kérdések iránt. A főpásztorok kötelességüknek érzik a dialógust a többi vallás híveivel, mindent megtesznek a kölcsönös megértés és a harmonikus légkör megteremtéséért az ausztrál társadalmon belül.

Végül arra a kérdésre, hogy mit gondol a kormány gyakran bírált szigorú bevándorlási politikájáról, az adelaide-i érsek elmondta: az ausztrál egyház mindenki védelmében felemeli szavát, igyekszik érvényre juttatni álláspontját olyan erkölcsi kérdésekben, mint az abortusz és az eutanázia. Feladatának tekinti a bevándorlók és főként a menekültek megsegítését. Mindenkinek, aki Ausztrália partjaira érkezik joga van a tiszteletteljes és emberséges bánásmódhoz - szögezik le a főpásztorok, akik tiltakoznak a kormány igazságtalan kísérletei ellen, amelyekkel igyekszik megnehezíteni ezeknek az embereknek a sorsát. Egyes püspökök továbbá aktívan részt vesznek a személyi iratokkal nem rendelkező menekültek segítésében.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(szg)