„Plüssmackóval a világhálóra” – jótékonysági árverés

A rendezvény fő célja, hogy plüssmackók árveréséből számítógéphez és világháló-kapcsolathoz jussanak Rakaca és Rakacaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) nehéz anyagi körülmények között élő cigány gyermekei. A rendezvény fővédnöke Orbán Viktor.

A délután folyamán, 16 órától Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Balog Zoltán országgyűlési képviselő és Nyírő András a Sója Miklós Alapítvány elnöke válaszol a sajtó kérdéseire.

* * *

Rakaca és Rakacaszend

Rakaca és Rakacaszend Borsod-Abaúj-Zemplén Megye országos szinten az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkező térségében, a Cserehát földrajzi közepén fekszik, Miskolctól kb. 60 km-re. Rakacaszenden 406 fő lakik, Rakacán ennek valamivel több mint a kétszerese, 868 fő. E községek osztoznak a térség hátrányait tápláló, legfontosabb strukturális elemekben: az országhatár menti fekvésben, a közlekedési árnyékhelyzetben, az aprófalvakra jellemző szűkös helyzeti energiákban, a lakosság alacsony iskolázottságának és tartós munkanélküliségének problémáiban. E két település áldozata az évtizedek óta tartó elvándorlásnak, a falusi középosztály állandó kiáramlásának. Kíméletlen kontraszelekcióként csupán a tehetetlen idősek és a tradicionálisan szegény családok maradnak helyben. Közöttük jelentős a cigányok száma, akik napjainkban Rakacaszenden a lakosság több mint felét, Rakacán pedig 90%-át teszik ki. A lakóhelyi bezártság, alacsony iskolai végzettség és a családok szociális helyzete a felnövekvő generáció számára az iskolai sikerességet, a piacképes végzettség megszerzését szinte lehetetlenné teszi.

Cigánypasztoráció a görög katolikus egyházban

A magyarországi görög katolikusok több mint háromnegyede az ország északi és keleti területein él, gyakran éppen azokban a térségekben, ahol a mélyszegénységben, társadalmi és területi zárványhelyzetben élő cigány népesség nagy számban lakik. Ebből fakad, hogy például az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségében az összes település felében egyúttal görög katolikus egyházközség is található. E sajátos területi összefüggés erősíti meg a görög katolikus egyháznak azt a sajátos küldetését, amely általában a szegények, a perifériára szorultak, és konkrétan a cigányok lelki gondozása, megsegítése, társadalmi integrációjának elősegítése irányában fogalmazódik meg.

E küldetés teljesülésének számos pozitív példáját tapasztalhatjuk. Egyedülálló például az a hetven éves múltra visszatekintő sikertörténet, amelyet a görög katolikus egyház, Sója Miklóssal az élen, a hodászi oláh cigányok körében valósított meg. E cigánypasztorációs törekvések a szabolcsi Hodászon cigány nyelvű liturgiákhoz, önálló cigány egyházközség megalakulásához és új templom felépüléséhez vezettek. Napjainkra ugyanitt egy átfogó szociális és oktatási intézményrendszer épült ki, melyek irányításában maguk a felsőfokú tanulmányokat elvégzett cigányok is részt vesznek.

Rakacán, a csereháti görög katolikus lakosság közismert búcsújáróhelyén, egy szintén cigány származású görög katolikus papnövendék, Lakatos Péter végez példamutató közösség-építő-lelkipásztori munkát a gyerekek és szüleik körében.

A Sója Miklós Alapítvány

A Wifi Falu program 2007-ben indult, s olyan társadalmi környezetet célzott meg, ahol adminisztratív és piaci csőd is van. Az ország peremén a kisfalvak egy részén alig-alig működik az állam, az önkormányzatok erőtlenek, a közösséget uzsorások, helyi erős emberek irányítják informális hatalommal. A 33 leghátrányosabb kistérség településeinek jó részén vannak harmadik világbeli zárványok, telepek, ahol nem léteznek a Budapesten magától értetődő szabályok. A fiatalokat elborítja a kilátástalanság, a reménytelenség, a motiváció hiánya. Az alapítvány három megyében, százhúsz településen, kétezer háztartásba vitt olcsó számítógépeket és ingyen internetet. Sokan éltek a lehetőséggel, tanulnak, munkát keresnek, változtattak az életükön.

Hajdúdorogi Egyházmegye/Magyar Kurír