Pogány birodalomból keresztény birodalom

A IV–V. század folyamán rendkívül izgalmas változások zajlottak a Római Birodalom életében. Az államügyek irányítását többnyire másokra hagyó, a világ zajától elvonultan élő, vallásosságáról is ismert II. Theodosius császár uralkodása idején (408–450) több olyan esemény is történt, mely döntő módon befolyásolta és hosszú időre meghatározta az európai szellemi élet alakulását.

A Constantinus által létrehozott főiskola átszervezésével 425-ben a császár megalapította a konstantinápolyi egyetemet, mely később a Bizánci Birodalom legfontosabb kulturális központja lett; majd 431 pünkösdjére egyetemes zsinatot hívott össze Efezusba. Végül egy jogtörténeti jelentőségű esemény is történt: elkészült a hivatalos császári rendeletgyűjtemény, a Codex Theodosianus. Az V. századra ugyanis a nagyszámú császári rendelet rendezetlensége rendkívüli módon megnehezítette a kor jogalkalmazóinak munkáját. A korábbi magángyűjtemények – Codex Gregorianus és Codex Hermogenianus – átláthatatlansága miatt a császár összegyűjtette a Constantinus óta kibocsátott constitutiókat; a gyűjtemény pedig saját kifejezett kívánságára a Codex Theodosianus nevet kapta. A törvénykönyv a birodalom mindkét felében egyszerre, 439. január 1-jén lépett hatályba. Bár a Codex rendeleteinek túlnyomó része közjogi tárgyú, szép számmal találhatók benne egyházi vonatkozású törvények is, melyek többségét a gyűjtemény 16. könyvében olvashatjuk.

A Szent István Társulat gondozásában megjelent kötet az első olyan tudományos igénnyel megírt munka, mely a Codex Theodosianus forráshelyei alapján mutatja be azokat az egymást követő politikai lépéseket és császári döntéseket, melyek hozzájárultak a Római Birodalom vallási arculatának IV–V. századi megváltozásához. A közérthető stílusú kötetben lépésről lépésre követhetjük nyomon, hogy az államhatalom milyen eszközökkel igyekezett háttérbe szorítani a pogányságot, és ezzel párhuzamosan miként próbálta elősegíteni a keresztény értékrend terjedését a birodalomban, és milyen védelmet nyújtott az államvallássá nyilvánított keresztény hit számára. Fény derül arra, mely kiváltságokkal erősödött meg az Egyház pozíciója, vagy milyen szankciókkal sújtotta az állam az eretnekeket és a nem keresztény vallásúakat.

Sáry Pál, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Római Jogi Tanszék docense, több önálló könyv és tanulmány szerzője. A Szent István Társulatnál megjelent korábbi kötetei: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben (2000, 2003, 2004); Keresztre feszítés az ókorban (2004).

A Pogány birodalomból keresztény birodalom című kiadvány megvásárolható a Szent István Társulat könyvesboltjaiban. Ára 1600 Ft.

S. K./Szent István Társulat/Magyar Kurír