Poupard bíboros a hit és az értelem kapcsolatának elmélyítéséért

London: A hit és az értelem kapcsolatának elmélyítését sürgette Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke. Poupard a „Tudomány, hit és kultúra” című konferencián tartott beszédet, amelyet a Blackfriars Hall (az oxfordi egyetem egyik kollégiuma) és a Kultúra Pápai Tanácsa együtt szervezett. A hit és az értelem együtt fejlődésének legfőbb akadályai mai kor kulturális irányzatai, például a relativizmus, a közömbösség és a babona jelentik.
 
Poupard bíboros kiemelte, hogy a hit és az értelem „két szárny, amellyel az emberi szellem az igazságról való elmélkedéshez eljuthat”. A két elem kapcsolatában négy fontos történelmi lépésről beszélt:
 
Az első lépést az I. Vatikáni zsinat tette meg, amikor a püspökök visszautasították a két egymással ellentétes és önmagukban is téves szélsőséget, a fideizmust és a racionalizmust.

A második lépés a II. Vatikáni zsinat alatt történt, amikor az egyház helyzetéről szóló Gaudium et spes kezdetű dokumentum, egy egész fejezetet szentelt az igazságnak, a kultúrának, hangsúlyozva a tudományos kutatás autonómiáját.
 
A harmadik lépést II. János Pál pápa tette meg, amikor a „Galilei-ügy” felülvizsgálására bizottságot állított fel. A bizottság 11 évig dolgozott Gabriel-Marie Garrone bíboros elnökletével, és 1992-ben „nagyon lojális módon elismerte a múlt hibáit, és ismeretelméleti kérdéseket tisztázott”. (A bizottság munkájáról és II. János Pál pápának a bizottsági zárójelentést követő beszédéről itt olvashatnak bővebben.)
 
A negyedik lépés szintén a szentatya nevéhez fűződik: a Szentévben a tudósok jubileumát ünnepelték 2500 résztvevővel szerte a világból, s a pápa ekkor a hit és a tudomány új korszakát hirdette meg.
 
Ekkor indult el a „Tudomány, teológia és a lét kérdése” című projekt a pápai egyetemeken, a Templeton Alapítvány részvételével. Poupard bejelentette, hogy pénteken, március 11-én tudósokkal együtt fog beszámolni a projekt legújabb fejleményeiről.

KAP/Zenit/MK