Prohászka Ottokár emlékezete

Székesfehérvár: Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, „Magyarország apostola és tanítója” halálának 75. évfordulója alkalmából a Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság és az Ottokár Püspök Alapítvány április 2-án ünnepi megemlékezést tartott a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban. Az ünnepségen megjelent a Magyar Katolikus Püspök Konferencia több tagja, élén Paskai László bíboros, pírmás, esztergom-budapesti érsekkel, Seregély István egri érsekkel, a püspöki kar elnökével. Jelen volt Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius.

A megjelenteket Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök köszöntötte. Az ünnepi megemlékezésen Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára ismertette a lánglelkű püspök életpályáját.

Kiemelte: Prohászka Ottokár tevékenységét három jelzővel lehet legjobban kifejezni: próféta, apostol és tanító. Ez magába foglalja a múltat, a jelent és a jövőt. Ottokár püspök számára a fundamentumot a kétezer éves kereszténység eszmerendszere jelentette. Mivel apostol volt, hatásosan tudta megszólítani kora embereit, így a liberalizmusnak hódoló értelmiséget is. Prófétaisága pedig abban állt, hogy messze megelőzte korát, munkássága mindmáig hatékony, iránymutató, és az lesz a jövőben is. Egész életében magányosként dolgozott, s ez biztosította számára a gondolatszabadságot, és azt, hogy megalkothatta a magyar egyház számára azt az evangéliumi programot, amit aztán az általa kinevelt papi nemzedék megvalósított.

Szabó Ferenc SJ a Prohászka-évforduló alkalmából az Agapé Kiadónál megjelent Prohászka Ottokár – Magyarország apostola és tanítója című tanulmánykötetet ismertette. Maga az előadó Prohászka eszmevilágának kialakulását vázolja fel, kiemelten a Római Iskola befolyását. Horváth Pál a teológiai szakíró, Tauber Gabriella pedig a publicista Prohászkát mutatja be. Sarnyai Csaba Máté arról elmélkedik, hogyan vélekedett Prohászka Ottokár a katolikus autonómiáról a századfordulón.

Fazekas Csaba tanulmányából kiderül, hogyan tiltakozott a püspök és Mayer Károly káptalani nagyprépost az egyházi birtokok 1919. június 10-ei likvidálása ellen. Mózessy Gergely Prohászka Ottokár részvételéről ír a püspöki kar tanácskozásain. Barlay Ö. Szabolcs a dokumentumok tükrében ismerteti, hogyan döntötték le – Károlyi Mihály követelésére, többek között Faludy György költő részvételével – Prohászka szobrát a Károlyi-kertben, 1947. április 26-án, késő este, 11 órakor.
Az ünnepségen közreműködött az Apor Vilmos Katolikus Főiskola énekkara, Károly Róbert vezetésével és Sófalvi Katalin művésznő.

Délben a püspöki konferencia és Karl-Josef Rauber érsek részvételével Paskai László bíboros, prímás vezetésével koncelebrált emlékmisére került sor a székesfehérvári bazilikában. Szentbeszédet Seregély István érsek mondott. Délután az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a lánglelkű püspöknek a Vasútvidéki Prohászka Emléktemplomnál lévő sírját.

MK