Kuminetz Géza, a Hittudományi Kar dékánja köszöntötte a Prohászka Ottokárról elnevezett díszteremben a megjelenteket. Ezt követően Szabó Ferenc SJ jezsuita szerzetes, teológus, író-költő a püspök legismertebb és legtöbb nyelvre lefordított írásairól, az Elmélkedések az evangélium születéséről és könyvvé formálódásáról tartott előadást.
Prohászka szemináriumi tanárként vezette be a kispapok életébe a napi elmélkedést, amely szokatlan volt a papnevelésben, de a püspök számos spirituális írásának alapja lett – ismertette az előadó. Kitért a püspök naplójegyzeteire is, amelyek bővített kiadásban is megjelentek, a szemináriumi jegyzetekkel, punktákkal, elmélkedési vázlatokkal együtt. Szabó Ferenc egy olyan püspököt mutatott be a hallgatóságnak, aki egészen Krisztusnak élt, olyan misztikus látnok volt, mint azok, akik az emberiség vezetői közé tartoztak.
Mózessy Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros a Prohászka-írások cenzúrázásának történetét mutatta be a püspök korától napjainkig. Kezdve az öncenzúra idejétől az indexre tett könyvein át, a már életében megtapasztalható meg nem értettségig, mondatainak tudatos félreértelmezéséig. A püspök a Tanácsköztársaság idején már megtapasztalhatta az állami cenzúrát is. Az előadó bemutatta, hogyan vélekedtek Prohászka írásairól a két világháború közt; hogyan kerültek írásai a tiltott könyvek állami listájára az államhatalom idején. A mai napig cenzúrának tekinthető, hogy ki, mikor mit hangsúlyoz, Prohászka életművének milyen területeit emeli ki, s mit hallgat el belőle – fogalmazott Mózessy Gergely.
A konferencia után az egyetemi templomban szentmisét mutatott be Spányi Antal székesfehérvári megyés főpásztor. Püspökelődjét méltatva, a főcelebráns elmondta: mindig is a keresztény elvekhez igazította életét, és sziklaszilárd jelleme ma is példaként áll előttünk.
Szentbeszédében Török József tanszékvezető egyetemi tanár Prohászka halálának napját – más, kivételes egyházi személyek halálának napjához hasonlóan – Isten üzenetének tulajdonította. Megvizsgálta az akkori szentmise liturgikus szövegeit, és azokat Prohászka életére, egyéniségére, személyiségére vonatkoztatta. Szívbéli elmélkedései egy egész népnek adtak támaszt; méltó hogy évről évre megemlékezzünk róla – hangsúlyozta beszéde végén Török József.
A szentmise után az emlékezők a szeminárium kertjében imádkoztak, és koszorút helyeztek el Prohászka Ottokár mellszobránál.
Az eseményről készült videót az egyházmegye honlapján tekinthetik meg.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír
Kép: Berta Gábor