
Az irodalmár és tudós körökkel is kapcsolatot tartó Horváth János az elsõ magyar tudományos egyházi folyóirat, az „Egyházi Értekezések és Tudósítások” elindításával (1820) és szerkesztésével írta be nevét a tudománytörténetbe.
Udvari hivatalnoki tisztsége után 1830. szeptember 13-án kapta meg a királytól kinevezését, pápai megerősítése 1831. szeptember 30-án történt. December 15-én Veszprémben szentelték püspökké, 1832. január 8-án tartotta székfoglalóját. Korának egyik legműveltebb papja volt. Már a veszprémi káptalan könyvtárosaként szenvedélyes könyvgyűjtésbe kezdett (mintegy tízezer kötetes könyvtárat hagyott maga után), amit püspökként is folytatott.
Jeles nyelvművelő és szónok volt, akit korának szellemi elitje is megbecsült: szoros barátságban volt Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Verseghy Ferenccel. Munkálkodott a Tudós Társaság létrehozatalában, ezért 1832-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír