Püspökök tanulmányozzák a fiatalok médiafogyasztási szokásait

Kitekintő – 2005. szeptember 17., szombat | 13:21

Az Európai Püspökök Médiabizottsága (CEME) szeptember 15. és 18. között Varsóban tartja kétévenként esedékes tanácskozását. A találkozó mottója: „Ki határozza meg a fiatalok valóságról alkotott képét? A fiatalok médiája, nyelvezete és a hit átadása”.

A szervezet elnöke, Peter Henrici svájci püspök a szervezetet hídnak nevezte a média világa és a püspöki konferenciák között. „Elsősorban az érdekel minket – mondta Henrici püspök –, milyen hatással van a médiavilág fejlődése az egyház lelkipásztori tevékenységére, evangelizációs munkájára.”

Szerdahelyi Csongor helyszínről küldött tudósítása az elhangzottakról:
 

A kommunikációs forradalom a lelkipásztori munkára is hatással van

Arturo Mayero spanyol professzor előadásában leszögezte: a tömegkommunikációs eszközök forradalma napjainkban akkora változást eredményez az emberiség életében, mint amit egykor a földművelés elterjedése, vagy a XVIII–XIX. században az ipari forradalom okozott. Mindenre kiható változáson megy át a világ. A kommunikációs forradalom az egyházra is hatással van, és következményeihez a lelkipásztori munkának is igazodnia kell.

Az egyháznak a XXI. században a médián keresztül kell evangelizálnia, különösen a fiatalokat. Napjainkban jelentős mértékben a média és a kommunikációs eszközök határozzák meg az emberek értékvilágát, ezért az egyház újraevangelizációs törekvését is ezen eszközök és új nyelvezetük segítségével kell megvalósítania. II. János Pál pontosan érzékelte ezt, mikor így fogalmazott: „Az új kultúra evangelizálása nagyrészt a kommunikációs médiumok hatékony igénybevételével történhet eredményesen.

Nem elég használni ezeket az eszközöket az egyház tanításának terjesztésére, hanem a keresztény üzenetet ezen az új, sajátos, a modern kommunikáció által kifejlesztett nyelven, az új formavilág elsajátításával kell tudni megfogalmazni, közvetíteni – mondta a spanyol professzor.

A kommunikációs eszköz lehet jó és rossz ügy szolgálója is

Jo Groebel német professzor szerint valamennyi új kommunikációs eszköz lehet jó és lehet rossz ügy szolgálója. Rajtunk is múlik! A sokszor elmarasztalt televízió például jelentős mértékben hozzájárult a kommunizmus bukásához, mert létezése mellett már nem lehetett bármit megtenni az embertelen rezsimek fenntartására. Az ázsiai szökőárkor is megtapasztalhattuk, hogy a képek mekkora összefogásra és segítésre indították az embereket. A pápa temetése körüli napok médiajelentőségéről nem is beszélve… Az egyház mindig mestere volt a képeknek, a szimbólumoknak. Legyen most is az, az új informatikai eszközök világában. A médiától tehát nem kell félni. A média nem jó vagy rossz. A média az, amire használjuk.

Az értékelvű választás tanítható

Gianna Capello olasz professzorasszony a médiahasználat iskolai tantárgyként való elismerését szorgalmazta. Hazájában már komoly előrelépéseket tett ebben az irányban a kormány. A mai gyerekek aktív médiafogyasztók. Az idősebbeknek segíteniük kell őket az értékelvű választásban.
Pierpaolo De Luca olasz tévés szerkesztő azt hangsúlyozta, hogy a keresztény üzenetet hordozó alkotásokon dolgozó műhelyeknek profi alkotásaikkal be kell törniük a nagy országos csatornák műsorrendjébe, és nem csak a vallási sávokon belül kell szerepelniük.

Graham Marks angol filmes, több gyermekkönyv szerzője szerint a gyerekeket a becsületes és őszinte hang szólítja meg. Tudnunk kell meghallgatni, megérteni a fiatalokat, mert csak akkor tudunk kommunikálni velük. És a legfontosabb, hogy őszintén közöljük velük, amit gondolunk, és sose higgyük azt, hogy minden válasznak birtokában vagyunk.

Tartalom és forma tekintetében is jobb alkotásokra van szükség

Marek Dziewiecki a lengyel helyzetről számolt be. Az ifjúságot kevés szeretet és kevés igazi öröm éri. Sok a joguk, kevés a kötelességük, és ez nem jó. Soha ennyi fiatalkorú bűnöző, alkohol- és drogfogyasztó nem volt, mint ma. Átlagban négy órát ülnek a lengyel gyerekek a tévé, komputer előtt. Amit fogyasztanak, annak tartalma nagyrészt demoralizáló. Az általuk fogyasztott alkotásokból hiányzik a igazi emberi kapcsolatok értéke, a társadalmi és lelki folyamatok bemutatása. Általában nem gondolkodásra ösztönző alkotások.

Mit tehetünk? Sokkal jobbat, sokkal mélyebbet, sokkal világosabbat kell alkotnunk forma és tartalom tekintetében, mint az általános kínálat. Első dolog hogy meg kell érteni a fiatalokat. Ismernünk kell vágyaikat, álmaikat, és azokon keresztül kell megragadnunk figyelmüket. Szakmailag sokkal jobbnak kell lennünk a konkurenciánál – mondta a lengyel szerkesztő. Lengyelországban szombat reggelenként sugározzák az egyház gyermekek számára készített műsorát, amelyet átlagban négymillió gyerek nézi, és elismerten a legigényesebb gyermek tévéműsor az országban.

A konferencián résztvevő John Foley érsek, a Társadalmi Kommunikáció Pápai Tanácsának elnöke köszönetet mondott a lengyel népnek, a lengyel egyháznak, hogy II. János Pál személyében csodálatos lelki vezetőt és kommunikátort adott a világnak. Megemlékezett továbbá a Szolidaritás szakszervezetet megalakulásának 25. évfordulójáról.

A találkozó résztvevői megtekintették a Nemzeti Múzeumban a Szolidaritásról szóló kiállítást és ellátogattak Jerzy Popieluszko 1984-ben meggyilkolt pap sírjához. Egykori templomának alagsorában kiváló kiállítás látható a vértanú pap életéről illetve a kommunista egyházüldözés időszakáról.

Sz.Cs./Magyar Kurír