Puskely Mária előadása és könyvei Batthyány-Strattmann Lászlóról

Hazai – 2003. március 7., péntek | 16:50


Budapest: Batthyány-Strattmann László (1870-1931) a magyar történelemben oly jelentős szerepet játszó család pinkafői ágából származik. Az ország egyik leggazdagabb embereként életét, tudását és vagyonát európai hírű szemorvosként a legszegényebb rétegek gyógyítására, szolgálatára használta, köpcsényi és körmendi kórházában. Személye már életében legendává vált, mindenki szentként tisztelte. A hivatalos oltárra emelésre március 23-án Rómában kerül sor, amikor II. János Pál pápa boldoggá avatja a szegények orvosát.
A magyar egyház életében rendkívül jelentős esemény lelki előkészületének része volt az a szentmise, amelyet február 27-én csütörtökön mutattak be a Budai Ciszterci Szent Imre-plébániai templomban. A szertartást követően Puskely Mária Cordia nővér tartott előadást Batthyány-Strattmann Lászlóról.
Előadásában felvázolta a híres szemorvos egész életét. Hangsúlyozta: Szent Ágostonhoz hasonlóan egy sajátos, spirituális életút volt az övé, hatalmas kitérők és küzdelmek után fantasztikus, benső misztérium jött létre ember és Isten között. Lászlónak 13 testvére volt. Szülei kezdetben nagyon szépen éltek, de később az édesapa elhagyta családját, kilépett a katolikus egyházból, felesége és gyermekei pedig egy újsághírből tudták meg, hogy újra megnősült. A még kisgyermek Lászlót ez borzasztóan megviselte. A csapások ezzel nem értek véget, 12 éves korában elvesztette imádott édesanyját is, aki rákbetegségben halt meg. Ekkor az apa összeszedte kézzel-lábbal tiltakozó gyermekeit, magához vette őket és új feleségével együtt gondjukat viselte. A kis László nagyon rossz diák volt, szemtelen, tiszteletlen, olyannyira, hogy a jezsuiták közvetlenül az érettségi előtt kicsapták a gimnáziumból. Lázadó korszakában volt egy könnyedén odavetett mondata, amely a későbbieket ismerve kap rendkívüli jelentőséget. „Ha majd felnövök, orvos leszek és a szegényeket fogom gyógyítani.” Akkoriban azonban még könnyelműen, felelőtlenül élt, hitét elhanyagolta.
Életében döntő fordulat történt, amikor találkozott Coreth Mária Terézia grófnővel, későbbi feleségével, akitől 14 gyermeke született. Puskely Mária megfogalmazása szerint férj és feleség csodálatos szeretetkapcsolatban éltek, Mária Teréziának meghatározó szerepe volt Batthyány-Strattmann László megtérésében. Ettől kezdve mindvégig imádságos életet élt. Orvosként pedig tudatosan vállalta, hogy a magyar társadalom legszegényebbjeit gyógyítja, a tehetősebb betegeket kollégáihoz irányította. Honoráriumot soha nem fogadott el, a felírt gyógyszereket, orvosi segédeszközöket, sőt legtöbbször a betegek útiköltségét vagy további szanatóriumi gyógykezelését is ő fedezte. Az előadó rámutatott: Batthyány-Strattmann László több mint három évtizedig gyógyító Krisztusként tevékenykedett, élete utolsó 14 hónapjában pedig a szenvedő Krisztussal azonosult: ezt az időszakot gyógyíthatatlan betegsége miatt kórházban töltötte, lánya, Blanka beszámolója alapján az emberi tűrőképesség határait súroló gyötrelmek közepette, mindvégig megmaradva azonban a hitben.
Puskely Mária szerint Batthyány-Strattmann László a szolidaritás, a másokért élés tökéletes példája volt. Pelikános címerének jelszavát – Hűségesen és szeretettel! – követve tevékenykedett mindvégig, méltó példaképe a jelen és a jövendő nemzedékének.
A közelgő boldoggá avatás alkalmából Puskely Máriának három könyve is megjelent Batthyány-Strattmann Lászlóról. Bővített kiadásban a Dr. Batthyány-Strattmann László élete képekben, dokumentumokban, történelmi mozaikkal és a Boldog Batthyány-Strattmann László című könyv. Puskely Mária forrásművek, családi naplók, fényképalbumok, hivatalos okiratok, kórházi naplók, levelek, visszaemlékezések, tanúvallomások, korabeli újságcikkek alapján, időrendi sorrendben mutatja be Batthyány-Strattmann áldozatos életét. A harmadik kötet címe: Nyisd fel szemedet és láss! Ez a kis füzet valójában az előző kötet vázlatos, rövidített változata. Mindhárom könyvet a Szent István Társulat gondozta. MK