A pusztában kiáltó

Nótája, Oh születendö, hozzánk jövendö
Az Keresztelö Szent János napja, Lelkeink istápja;
kin örvendeznek, és énekelnek keresztyén népek.
Annya méhében Christust köszöntvén, röpöse örömben:
Azért vigadván, hálákat adgyunk Szent János napián.
Sötét Pogányság, im világosság; tavozzék már vakság:
Mint fényes tüzzel, oktat Szent János születésével.
Üzd sötétséget, sok rút vétséget, Szent János világa;
Hogy köztünk fénlyék, és nevelkedgyék Christus országa.
Igy tiszteltessék, igy dicsirtessék Christus ö Szentiben:
Szent János fénye, szivünk reménye, Jesus nevében.
(Ének Keresztelő Szent Jánosról, XVIII. századi kéziratokból)

Szent Ágoston szava a Keresztelőről: „A megszentelt János születését ünnepli az Egyház. Nincs más az atyák között, akinek földi születésnapját ünneppel ülnénk meg, csak Jánosnak és Jézusnak a születését ünnepeljük. Ez nincs jelentőség híján. Ha talán magyarázatunk a tárgy méltóságához képest rövidnek tetszik is, tartalma mégis annál fönségesebb és termékenyebb. János meddő öregasszonytól születik, Krisztus fiatal szűz leánytól. Apja nem hisz János születésében, ezért megnémul. Mária hisz Jézusban, is hitben foganja őt.

János olyan mint valami határvonal a két szövetség, az Ó- és az Újszövetség között. Maga az Úr állítja, hogy János valamiképpen határ. Ezt mondja ugyanis: 'A próféták és a törvény Jánosig tartanak.' (Mt 11,13) János a maga személyében az Ószövetséget ábrázolja, de már az újat hirdeti. Mivel az Ószövetség képviselője, azért öregtől születik. Mivel pedig az újat hirdeti, azért már anyja méhében prófétává lesz. Még meg sem született, és Mária érkezésekor anyja ölében repesett az örömtől. Már akkor küldetést kapott, születése előtt. Még mielőtt látta volna őt, nyilvánvalóvá lett, kinek lesz előfutára. Szent összefüggések ezek, és meghaladják a törékeny emberi mértéket. Végül megszületik, megkapja nevét, és apja nyelve megoldódik...

Zakariás hallgat, és elveszíti hangját mindaddig, amíg az Úr előfutára, János meg nem születik, és vissza nem adja a hangját. Zakariás hallgatása mi más, mint rejtett, titkos és elzárt prófécia, melyet Krisztus tanítása tesz világossá? Értelme megnyílik az ő eljövetelekor, s ami rejtve volt, napvilágra jön annak megjelenésével, akiről a jövendölés szól. Az a tény, hogy Zakariás szava megjön János születésekor, ugyanazt jelenti, mint a templom függönyének szétszakadása Jézus keresztre feszítésekor. Ha János önmagát hirdette volna, Zakariás ajka nem nyílt volna meg. Megoldódik a nyelv, mert megszületik a hang. Mert János az időben hangzó hang, Krisztus azonban a kezdettől hangzó örök Ige.” 

A szenteket ünnepelve haláluk napjáról szoktunk megemlékezni, minthogy az megdicsőülésük ünnepe, a mennyországi örök élet kezdete. Az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánossal tesz kivételt, földi születésnapjának megünneplésével – miként Szent Ágoston is említi. Keresztelő János életének minden mozzanata az Úr Jézusra mutat: „Az Úr hívott meg, mielőtt még megszülettem; anyám méhétől fogva emlékezetében él nevem… A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig” – Izajás próféta szavai Keresztelő Jánosban beteljesedtek. Életének fő állomásait az evangéliumok örökítették meg.

„Növekedett, lélekben erősödött”, és a pusztában élt, remeteként, amíg nyilvánosan fel nem lépett: Krisztus közelgő eljöveteléről beszélt, bűnbánatot hirdetett; a Jordán vizében megkeresztelte az embereket. Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, aki felismerte a Megváltót, először nem akart megtenni, de Jézus így szólt: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk” (Mt 3,15).

*

 Virágos Szent János, éjszakád világos.
Míg előtted leszek, tiszteletet teszek,
Csak addig világos, légy aztán homályos!
  (magyar népdal)   

„Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem” (Jn 3,30) – Szent Iván havának, júniusnak 24. napja a nyári napforduló ideje, december 24-e a téli napfordulóé. Két születés: a Keresztelőé s a Megváltóé. Keresztelő János hat hónappal volt idősebb Jézusnál, ezért születése napja karácsony (a téli napforduló) előtt hat hónappal van, a nyári napforduló idején. Iván Keresztelő Szent Jánosra utal: az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából. Eredetileg héber–görög–latin–orosz–magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

A keresztény szimbolika szerint a Mária látogatása alkalmával Erzsébet méhében felujjongó János örömének, szeretetének tüzét fejezi ki a Szent Iván éjszakáján gyújtott tűz. Keresztelő Szent János ünnepe összefonódik az európai népek közös hagyományával, a nyári napforduló ünneplésével, az ősi tűzgyújtás hagyományával. János és a napforduló együtt való ünneplése az V. századtól általános.

Magyar Kurír

(gj)