A radikális szekularizáció elpusztíthatja az emberiséget
Hazai – 2004. december 4., szombat | 12:48
Joseph Ratzinger bíboros előadása
Róma: December 1-5. között az Örök Városban ezer szalézi szerzetes és szerzetesnő részvételével tartottak konferenciát, Pascual Chavez legfőbb elöljáró vezetésével, aki a szerzetesek Európában való jelenlétének megújulását tűzte ki célul. Európában a szalézi rend 7500 tagja tevékenykedik, főleg az oktatás, az ifjúság nevelése terén. A találkozón Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa tartott előadást. A főpásztor kifejezte mélységes aggodalmát a radikális szekularizáció terjedése miatt, amely véleménye szerint elpusztíthatja az emberiséget.
Ratzinger bíboros kifejtette: ez a szemlélet mindent a puszta materializmus, a piac elsődleges uralma szintjére fokoz le, Európát kizárólag a Felvilágosodás elméletéből kiindulva értelmezi, kizárva mindent, ami keresztény és katolikus. Ez a nézet elveti a földrész egyéb történelmi, kulturális és vallási gyökerét is. Ez a felfogás Európa-ellenes, mivel tévesen értelmezi az egyházat, amely a kezdetektől fogva támogatta a szabadság elsőbbségét, az állam és az egyház különválasztása pedig már az Evangéliumban is jelen van. A bíboros tényként szögezte le, hogy a kereszténység mindig építő módon volt jelen az európai valóságban. Hangsúlyozta: Európa három földrész egységén alapul: az ókorban a Földközi-tenger volt a kultúrák és népek találkozási pontja: Európa a bibliai, majd a hellén és római kultúra, valamint a kereszténység összefonódásán alapul, nem annyira földrajzi, mint inkább kulturális fogalom. A radikális laicizmus, amely az európai önazonosságot a Felvilágosodással azonosítja, önmaga karikatúrája, mivel olyan filozófiát hirdet, amely szerint az ember a véletlen terméke, és életét normák nélkül irányíthatja, az abszolút szabadság nevében.
Ez a végsőkig fokozott laicizmus a korlátok nélküli tudományos kísérletek szószólója, támogatja a házasság és az együttélés más formái közötti egyenlőséget, beleértve az egyneműek házasságát is. Ezek az irányzatok nem veszik figyelembe azoknak a laikusoknak az elvárásait, akik keresik a párbeszédet, hogy megerősítsék az új Európa önazonosságát. Ratzinger bíboros emlékeztetett rá: a II. Vatikáni zsinat megállapította, hogy az egyház párbeszédet kíván folytatni a modern világgal és ez ma még inkább igaz. Egyúttal arra is figyelmeztetett: a laicizmus, a materializmus, a pénz hatalmának ellensúlyozásához szükség van keresztény politikusokra, akik elkötelezik magukat egy egészséges törvényhozás érdekében.
Ismeretes, hogy az elmúlt hónapokban II. János Pál pápa és a római Kúria több magas rangú képviselője mutatott rá: különbség van az egyház és az állam egészséges különválasztása, illetve az olyan szekularizáció, vagy laicizmus között, amely arra törekszik, hogy megtagadja a vallás minden közéleti megnyilvánulását. VR/MK