A rákospalotai Szentháromság templom története

2005. június 11. szombat 12:25

Rákospalota kevés, műemlékileg védett épülete közül kiemelkedik a lakótelepi panelházak között szerényen meghúzódó kis barokk külsejű templom. Az épület magában rejti az Árpád-kori és gótikus (késő-középkori) templomot, amely az akkori Palota plébánia temploma volt.

A templom körüli ásatások 1972-ben egy szabálytalan 26-28 m átmérőjű kerítőfalat tártak fel, amelynek alsó rétegei valószínűleg az 1241-es tatárjárás pusztításának emlékeit őrzik. Az ebben a korban létezett templomról semmit sem tudunk. A ma látható templom a XIV. századi gótikus épület átépítését tükrözi. A nyújtott, négyszögű hajóhoz annál keskenyebb, sokszög-záródású szentély csatlakozik. Ez az időszak, a XIV. század, Anjou királyaink ideje, Palota történetének virágzó korszaka.

A kistemplom a török időkben erősen megrongálódott, körülötte a falu pusztává vált. A falu a XVII. század végétől újra benépesült, és 1735-ben a romos templom újjáépítésére is sor került. Az alaprajz megtartása mellett a hajót és a szentélyt alacsony, fiókos dongaboltozattal fedték le, a falakba öt szegment íves barokk ablakot vágtak és kisebb sekrestyét is építettek.

A torony csak később, 1807-ben készült el. Egy 1828-as egyházlátogatás arról számol be, hogy a sekrestye alatt kripta van, külső megközelítési tehetőséggel. Erre az időre a templom ismét igen rossz állapotba kerül. 1830-ban kőből épült oltár készül, fölé új oltárképpel és felújítják az orgonát is.

Palota 1884-ben vált önálló lelkészséggé. A nagytemplom felépítéséig, amelynek felszentelésére 1900-ban, teljes befejezésére 1909-ben került sor, e kis műemléki templom állt a hívek rendelkezésére. A templom népies ízű berendezései jelentős értéket képviselnek. Ezek a szószék, a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal és a Szentháromság főoltárkép.

A templom falain keletkezett repedések miatt 1985-ben alapos statikai vizsgálatra került sor. Az elkészült dokumentáció megerősítést, felújítást javasolt, ezekre azonban csak napjainkban, mintegy 20 év múlva kerülhetett sor.

A műemlék templom időszerű felújítását ez év elején a Rákospalotai Főplébánia plébánosának Alberti Árpádnak a Főegyházmegyéhez írt levele indította el. A képviselő-testület tagjai, Lillik György és Szilágyi Ferenc vették kezükbe az előkészítési munkákat.

A szükséges engedélyezési terveket az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye építészeként állítottam össze a statikus és faanyagvédelmi szakértő Strebek Tibor és Beretzky Albert szakvéleményének felhasználásával. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi felügyelője Czakóné Völgyes Cecilía 2004. júniusában adta ki az építési engedélyt a külső felújítási munkákra.

A belső falfelületek felújítása mellett elkészült az értékes berendezések szószék, tabernákulum, a főoltár menzája, orgona és karzatmellvéd padok) tisztítás és konzerválás utáni restaurálása is. Az elvégzett munkák eredményeként a műemlék templom méltó módon fogja hirdetni több évszázados korának egyházi és építészeti értékeit, emlékeit.

Sandner Zoltán érseki építész

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
ahova-az-eg-mostanaban-tobbszor-is-lehajolt-megaldottak-mosonmagyarovari-hospice-hazat
Ahová az ég mostanában többször is lehajolt – Megáldották a mosonmagyaróvári hospice-házat

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke november 11-én, Mosonmagyaróváron mutatott be szentmisét a Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-templomban, majd megáldotta az egykori ispotály helyén kialakított hospice-házat.

2018. november 12. hétfő
-jezus-hogy-ne-fazzon-varga-laszlo-pannonhalman
„Jézus hogy ne fázzon” – Szent Márton ünnepe diákokkal és Varga László püspökkel Pannonhalmán

Varga László kaposvári megyéspüspök november 11-én, vasárnap a Szent Márton-napok vendége volt Pannonhalmán: előadást tartott, és ő mondta az ünnepi mise prédikációját.

2018. november 12. hétfő