Régészeti kiállítás a gyulafehérvári érsekség ezeréves fennállása alkalmából Esztergomban

Kultúra – 2011. március 4., péntek | 14:57

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség alapításának 1000 éves évfordulója alkalmából régészeti kiállítás nyílik 2011. március 5-én az esztergomi Keresztény Múzeumban. A tárlatot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyitja meg a házigazda, Erdő Péter bíboros jelenlétében.

A kiállítás az 2000-2008 között Daniela Marcu Istrate által vezetett feltárás eredményeit mutatja be az érdeklődőknek. Elsőként a gyulafehérvári millenniumi tárlaton 2009-ben, majd 2010-ben a Budapesti Történeti Múzeumban láthatta a közönség a föld mélyéből előkerült emlékek sorát. Kísérő rendezvényként a látogatók „A Gyulafehérvári Székesegyház képekben” címmel Mudrák Attila alkotásain keresztül fedezhetik fel a templom szépségét. A fotóművész először 1997-ben készített felvételeket az épületről, majd 2009-ben, és 2010-ben újra visszatért a helyszínre, hogy a felújított templomot és az újonnan letisztított kőfaragványokat is megörökítse.

Az erdélyi püspökséget feltehetőleg 1009 körül Szent István király alapította. Az Árpád-kor végéig az egyházmegye már 13 főesperességet számlált, a XIV. században már 606 plébániával rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy székeskáptalana a régió legfontosabb hiteleshelye volt, legkorábbi oklevele 1231-ből ismert. A jelenlegi, XII. század végén emelt székesegyház egy korábbi kisebb épület helyén áll. A román stílusú háromhajós, keresztházas bazilikát a tatárjárás utáni évtizedekben gótikus stílusú épület részekkel kiegészítve fejezték be. Az 1512-ben megépült Lázói-kápolna már a reneszánsz díszítőművészetet hordozza. A templomban található Hunyadi János, Szapolyai János, Izabella királyné és János Zsigmond síremléke, továbbá a püspöki sírboltban nyugszik Márton Áron is. Már a XIX. század közepétől a művészettörténeti, műemlékvédelmi érdeklődés középpontjába került a pompás székesegyház, de régészeti feltárások csak az 1900-as évek elejétől indultak meg a területen.

A művészettörténeti kutatások és a restaurálási munkálatok

kapcsán eddig ismeretlen részletek is feltárultak az épületről. Mudrák Attila fényképei a tudományos feldolgozás szakszerű segítésén túl a szakrális tér lélekemelő hangulatát, a képzőművészeti részletek szépségét közvetítik a látogatók számára. A restaurálás során felállványozott szentély külső homlokzatán megközelíthetővé váltak a több mint tíz méter magasan, másodlagosan beépített, középkori kőfaragványok. Az eddig ismeretlen részletek nem csupán a székesegyház történetéhez tartoznak, hanem a középkori magyarországi művészettörténetének nagy értékű emlékei.

A kiállítás létrejöttében szakmai oldalról a Teleki László Alapítvány, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Budapesti Történeti Múzeum, és a Prímási Levéltár, támogatóként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Szülőföld Alap, a Hieronymus Kulturális Egyesület, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segédkezett.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír

#egyházmegyék