Régészeti szenzáció a Szent Pál-év végén

Pál apostolt Néró császár fejeztette le Krisztus után 67-ben. Sírját kezdettől fogva a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofágban tisztelte a keresztény hagyomány; már a IV. században zarándokhely volt. Minthogy a bazilikát többször átépítették, s egyszer tűzvész pusztította el, kétséges volt, hogy a sír egyáltalán megmaradt-e.

A Szent Pál-év alkalmából tudományos vizsgálatnak vetették alá a pápai oltár alatt őrzött szarkofágot. Az évszázadok során fel nem nyitott kőbe apró lyukat vágtak, s e kis nyíláson keresztül különleges szondát juttattak a szarkofágba. A műszer segítségével szövet- és apró csontdarabokat azonosítottak – jelentette be a Szentatya a páli év ünnepélyes lezárásának napján, június 28-án.

A kormeghatározáshoz szükséges (C-14) radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy az itt eltemetett ember a Krisztus utáni I. vagy II. században élt. „Ez megerősíteni látszik azt az általánosan és elfogadott, töretlen hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó” – mondta megindultan XVI. Benedek pápa a vesperáson elhangzott szentbeszéde kezdetén.

A szonda segítségével egy arannyal átszőtt, bíborszín lenszövetet és egy lenszálakkal szőtt azúrkék vászonszövet nyomait fedezték fel; továbbá vörös tömjént, szerves és mészkőtartalmú anyagokat azonosítottak a sírban.

A Szent Pál-bazilika alatt található szarkofágot már korábban, 2006-ban feltárták, ám mindeddig nem sikerült megvizsgálni annak belsejét, 25 cm-es falai ugyanis túl vastagnak bizonyultak ahhoz, hogy röntgenvizsgálattal lehessen megállapítani, kinek a földi maradványait rejti.

Magyar Kurír