A remény jele a pápa calabriai látogatása

Kitekintő – 2011. október 10., hétfő | 13:46

A pápa az olasz csizma lábfején található egyházmegye székhelyét, Lamezia Terme városát, valamint Serra San Bruno települést kereste fel.

Vasárnap délelőtt Lamezia Terme ipari negyedében mutatott be szentmisét, majd ötvenezer hívő előtt imádkozta el az Úrangyala imádságot. Délután a Szentatya a kölni származású Karthauzi Szent Brúnóról elnevezett Serra San Bruno városának főterén találkozott a helyiekkel. A vesperást a karthauzi templomban imádkozta el, majd homíliát mondott. Ezt követően találkozott a karthauzi szemlélődő szerzetesekkel. 

A Szentatya látogatását előkészítő körlevelében Luigi Antonio Cantafora püspök, Lamezia Terme főpásztora utalt rá, hogy 2012-ben ér véget a most folyamatban lévő ötéves lelkipásztori terv. A pápa egy évvel ezelőtt, 2010. október 9-én jelentette be szándékát, hogy felkeresi az egyházmegyét. A hívek az elmúlt időszakban hitéletük elmélyítésével készültek fel a fontos eseményre. Az egyházmegye kettős célkitűzése a családpasztoráció és az egyház társadalmi tanításának gyakorlati megvalósítása, a szociális jelenlét.

Lamezia Terme egyházmegyéje különösen elkötelezte magát, hogy érvényre juttassa a különböző karizmákat az evangéliumi tanúságtétel terén. „Isten Igéjének Iskolái” működnek a székesegyházban, a visorai Mária-kegyhelyen, a Feltámadásról nevezett bencés kolostorban. A pápalátogatás alkalmából külön imát fogalmaztak meg, amelyet minden plébánián rendszeresen elimádkoztak. Katekézis-találkozókat tartottak XVI. Benedek magisztériumának elmélyítésére. A helyi tévécsatorna heti műsort indított XVI. Benedekre várva – a cselekvő szeretet ideje címmel.

Cantafora püspök a pápalátogatást előkészítő körlevelében rámutatott: napjaink kultúrája relativizálja az elvitathatatlan értékeket, a boldogságot a sikerrel és az élvezettel azonosítja, a társadalom nélkülözi az etikára, a társadalmi viselkedési formákra vonatkozó szabályokat. Mivel nem találják az élet értelmét, az emberek képtelenek a helyes kapcsolatteremtésre önmagukkal és másokkal egyaránt. Az olasz egység 150. évfordulóján mit jelent az, hogy az egyházhoz, a társadalomhoz, Itáliához tartozunk? – tette fel a kérdést a főpásztor. Hogyan éljük meg ezt a valóságot megújult tudattal és felelősséggel? A beletörődés és az elbátortalanodás légkörében a pápalátogatás új reményt és erőt ad, hogy a térség lakói leküzdjék a közösségükben történelmi idők óta jelenlévő rosszat, és megedzett hittel tekintsenek a jövőbe.

Az a tény, hogy a pápa ellátogatott Calabriába, egy sok problémával küzdő környezetbe, ahonnan a fiatalok távozni kényszerülnek a munkanélküliség miatt, remélhetőleg felhívja az illetékesek figyelmét, hogy megfelelő döntéseket és intézkedéseket hozzanak a térség jövője érdekében.

A pápalátogatást megelőzően interjút adott a Vatikáni Rádiónak Jacques Dupont atya, a karthauzi kolostor perjele. Hangsúlyozta, hogy XVI. Benedeket szoros szálak fűzik a monasztikus lelkiséghez, majd rámutatott a szemlélődő szerzetesek életének sajátosságaira. Serra San Bruno kis település, amely a karthauzi kolostor körül jött létre, szinte abból született. A helyi lakosság kiváló kapcsolatokat tart fenn a szerzetesekkel, tiszteletben tartva magányukat. A szerzetesek fontos lelkiségi központot, a remény jelét képviselik számukra, támaszt jelentenek a sok nehézséggel küzdő mindennapi életben. Az a tudat, hogy a karthauzi szerzetesek imádkoznak értük, vigaszt és bátorítást nyújt a térség lakóinak.

A perjel végül utalt Boldog II. János Pál 1984-es látogatására. A lengyel pápa arra buzdította a szemlélődő szerzeteseket, hogy továbbra is folytassák a világtól elzárt életstílusukat, amely provokáció korunk szemében. Szavai ma is időszerűek, mivel a klauzúrás szerzetesek élete az emberi gondolkodás szerint értelmetlennek, haszontalannak tűnik, holott a szüntelenül az emberiségért imádkozó karthauziak éppen a világ szívében élnek.

Kapcsolódó cikkek:
XVI. Benedek Calabriában: a szentek hite képes megújítani a világot
900 éve járt utoljára pápa az olasz tartományban

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(tzs)