A rendkívüli Nagy Károly-díj átadása a pápának

Vatikán: Március 24-én szerdán délután öt órakor került sor az Apostoli Palota Szent Kelemen-termében arra a találkozóra, amelynek keretében Aachen városának Nagy Károly-díját Jürgen Linden helyi polgármester átadta a szentatyának. A hivatalos dokumentumban megfogalmazott indoklás szerint a pápának Európa egységéért, értékeinek megőrzéséért kifejtett fáradozásait és a béke üzenetének hirdetése terén végzett fáradhatatlan szolgálatát kívánták így elismerni. A német küldöttségben a polgármester mellett jelen volt Heinrich Mussinghoff aacheni püspök, szövetségi és tartományi vezető politikusok és néhány korábbi díjazott, így Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság volt elnöke, Leo Tindemans volt belga miniszterelnök és Roger testvér, a taizé-i közösség alapítója.
Jürgen Linden aacheni polgármester díszbeszédében emlékeztetett, hogy városa európai régiók határán, a kontinens szívében helyezkedik el, ezért Európa egységének ügyét különösen is szívükön viselik a helyiek. Ezért a Nagy Károly-díjat évről évre olyan személyeknek ítélik oda, akik ezen a téren jelentős tevékenységet fejtenek ki. Mára az Egyesült Európa már nem utópia, májusban tíz új tagország csatlakozik az unióhoz, s ez a folyamat tovább halad előre. Ettől azonban még összetettebbé válnak a politikai kérdések.
„Szentatya, köszönjük Önnek, hogy megtisztelt bennünket a díj elfogadásával” – folytatta beszédét Linden polgármester, hangsúlyozva: a 2004-es díjat Pat Cox, az Európai Parlament elnöke kapta. A pápa fáradhatatlanul munkálkodott az elmúlt évek során a kontinens egységén, mindeközben szüntelenül emlékeztetve az európai értékekre, mindenekelőtt az emberi személy méltóságára és szabadságára. „Az értékeknek ez az alapja, amelynek ön a megszemélyesítője, lehetővé teszi az Európai Unió polgárainak, hogy ők is ezen a közös alapon álljanak” – mondta még Lindner polgármester, majd hozzátette: „Ön szüntelenül arra figyelmezteti az európai közösséget, hogy legyen önmaga, fedezze fel saját gyökereit”. A szentatya számára a fejlődés legfőbb céljai az erkölcsi értékek és a vallási tapasztalatok közös örökségének elismerése, a párbeszéd, az együttes törekvés az igazság, igazságosság, szeretet és szabadság felé. Fáradozása azért, hogy Istenre való utalás szerepeljen az európai alkotmányban, a földrész zsidó-keresztény gyökereire emlékeztetnek. Azzal, hogy egyrészt fontos szerepet vállalt a kontinens politikai átalakulásának és a kommunizmus bukásának előkészítésében, másrészt pedig mindig hangsúlyozta a két, nyugati és keleti tüdővel való lélegzés fontosságát, a pápa az egység egyik meghatározó előmozdítója lett. Ez az elkötelezettség megmutatkozott a Szentszék nemzetközi politikai aktivitásában is.
„Mindezért kimondhatatlanul hálásak vagyunk Önnek, Szentatya. Önnek egyedülálló képessége van arra, hogy más származású, véleményű vagy hitű emberek között elősegítse a találkozást. Ennek a párbeszéd melletti elkötelezettségnek jeleit láthattuk a pápai utak során: úgy a jeruzsálemi Siratófalnál, mint az Omajjád kalifák damaszkuszi mecsetében” – mondta Jürgen Lindner. Beszéde végén megjegyezte: A Nagy Károly-díj átadásával az azt odaítélő bizottság II. János Pál pápa kimagasló és példaértékű tevékenységét ismeri el, amelyet az európai egység érdekében végzett, s amely végső soron az egész világra is kihatott.
Ezután adták át a szentatyának a Nagy Károly-díj plakettjét és a díj odaítéléséről szóló dokumentumot. A pápa köszönetképpen ajándékban részesítette a polgármestert, s rövid beszédet mondott.
Német nyelvű beszédét a szentatya a hála gondolatával kezdte: hálát adott az isteni Gondviselésnek, aki az európai népeket eltöltötte a megbékélés, a béke és az egység szellemével. A díj, amellyel Aachen városa Európa egységéért és értékeinek megőrzéséért tett fáradozásokat jutalmazza, méltó módon viseli Nagy Károly császár. A frankok királya ugyanis – aki Aachent tette meg uradalma fővárosának – lényegesen hozzájárult Európa politikai és kulturális alapvetéséhez és ezért már kortársaitól kiérdemelte a Pater Europae, Európa Atyja címet. Nagy Károly birodalmának spirituális-kulturális örökségét a klasszikus kultúra és a keresztény hit szerencsés ötvözete biztosította. S ha a modern Európa sok szempontból már új valóságot alkot is, Nagy Károly történelmi alakjának jelképes értékében ma is önmagára ismerhet.
Ma az európai egységnek más atyái is vannak és néhányan közülük, akik már megkapták ezt a díjat jelen vannak a mostani ünnepségen is. A szentatya különösképpen köszönetet mondott azoknak, akiknek minden erőfeszítése arra irányult, hogy az épülő európai közös ház alapjául a keresztény hit, mint a nyugati kultúra alapja szolgáljon. A Szentszék, mint maga is európai terület és az egyház sajátságos kapcsolatban áll e földrész népeivel. Ezért tehát a Szentszék a kezdetektől elkötelezte magát az európai integráció érdekében.
A szentatya beszédében feltette a kérdést: milyen az az Európa, amelyet ma megálmodunk? A pápa kifejtette: „Olyan Európára gondolok, amelyben nincs nemzeti önzés, amelyben minden nemzet a kulturális örökség élő központja és ezért megérdemli, hogy védjék és mindenki javára előmozdítsák. Olyan Európa, amelyben a tudományos vívmányok, a gazdaság a társadalmi jólét nem a fogyasztást hajszolja, hanem minden embert szolgálja, szolidárisan olyan országok iránt, amelyek még nem érték el a társadalmi biztonságot. Olyan Európa, amelynek egysége a valódi szabadságon nyugszik. A vallás szabadság és a társadalmi szabadság a kereszténység humuszának értékes gyümölcseiként érlelődtek. Szabadság nélkül ugyanis nem létezik felelősség: sem Isten, sem az emberek előtt. Olyan Európára gondolok, amely egységes a fiatalok elkötelezettsége révén. De hogyan nőhet fel a szépre, a nemesre az áldozathozatalra nyitott fiatal nemzedék, ha Európában a család nem úgy jelenik meg, mint az éltre és az önzetlen szeretetre nyitott intézmény. Olyan család, amelyben az idősek is integránst részt alkotnak: azaz közvetítői az értékeknek és az értelmes életnek. Olyan Európa képe van előttem, amely politikai, sőt spirituális egységben van és amelyben a keresztény politikusok a hittel együtt járó emberi értékek közvetítői és mindenki szolgálatára helyezik magukat az ember Európája érdekében, amelyben felragyog Isten arca. Ezt az álmot hordozom szívemben és ezt most Önökre és a jövő nemzedékére bízom” – mondta végül a szentatya, majd köszönetet mondott a Nagy Károly-díjért és Isten áldását kérte az aacheni egyházmegyére, és mindazokra, akik elkötelezik magukat az európai emberek és népek igazi java érdekében. VR/MK
A Nagy Károly- díj története
Az aacheni nemzetközi Nagy Károly-díjat 1950. óta évente olyan személyeknek vagy intézményeknek adják át, akik, illetve amelyek Európa egyesülésének ügyét mozdítják elő. A 2004-es díjat Pat Cox, az Európa Parlament elnöke kapta – II. János Pál rendkívüli kitüntetésben részesítették, függetlenül az éves díjátadásoktól.
A díj 5000 eurós jelképes összegre rúg, amelyet azonban a pápa esetében nem adnak át. A ceremónia keretében a szentatya a díj plakettjét egy díszoklevél kíséretében kapja meg. A plakett Aachen városának 12. századból származó címerét mintázza, amelyen Nagy Károly császár trónon ülő alakja látható. Mint ismeretes, az uralkodó a nyugat-németországi városban építette fel palotáját és mai napig álló kápolnáját, amelyhez a Nagy Lajos királyunk által épített magyar kápolna kapcsolódik. A Szent Kelemen teremben tartott díjátadáson mintegy 140 meghívott vendég vett részt.
Az esemény kapcsán több rendezvényre is sor kerül, Rómában és Aachenben is. Csütörtökön délelőtt, Gyümölcsoltó Boldogasszony Főünnepén a Campo Santo Teutonico kápolnájában szentmisét mutatnak be, este fél kilenckor pedig a Trasteverén található Mária-bazilikában esti imádságot végeznek, a Szent Egyed közösség szervezésében. Aachen városában még a díj átadása előtt előadáson ismertették II. János Pál pápa apostoli szolgálatának kiemelkedő pontjait, valamint a helyi lengyel közösséggel szentmisét mutattak be.