A csütörtöki nap főként a politika és az olasz témák jegyében telt: a pénzügyi föderalizmus reformja; olasz vállalkozás a világban; innováció és versenyképesség.
A Meetingre látogatott többek között Paolo Pezzi moszkvai érsek; Giuseppe Costa, a Vatikáni Könyvkiadó igazgatója és Clara Gaymard, a General Electric menedzsere, kilenc gyermek édesanyja. A híres genetikus, Jérôme Lejeune lánya beszélt édesapjának boldoggáavatásáról is, hangsúlyozva: „Az alázat az, ami megmenthet minket.”
A gének szabadsága című pódiumbeszélgetésben többek között elhangzott: a bizonyosság a tudományban gyakran utópisztikusnak tűnik egyfajta skizofrénia miatt. Egyrészt a mindenhatóság mámorában élünk, másrészt létezik egy bizonyos relativizmus, amely szerint a természetes valóság teljességében felfoghatatlan az emberi értelem számára. A bizonyosság hiányával szembesülve ez utóbbi tűnik meghatározóbbnak, miközben a hit kérdése nem kap teret a tudományos világban. A beszélgetés résztvevői kiemelték: szabadságunknak nincs határa, annak ellenére, hogy mi van a génjeinkben.
Dionigi Tettamanzi bíboros, a milánói egyházmegye apostoli kormányzója A sziklára épített ház címmel Borromeo Szent Károlyról beszélt a róla szóló kiállítás kapcsán. A főpásztor kifejezte örömét, hogy a 400 éve szentté avatott Borromeo Károly a Meetingen is a figyelem középpontjába került. Tettamanzi bíboros elmondta, hogy a kiállításon is látható pásztorgyűrű, pásztorbot és kehely, amelyeket Borromeo Szent Károly használt, az egyház élő hagyományának jelképei, amelyeket a közeljövőben átad az új milánói érseknek, Angelo Scola bíborosnak. Az előadás végén a kiállítás kurátora kiemelte: „Krisztus jelenlétére figyelve élni kihívást jelent szabadságunk számára. Borromeo Szent Károly azt mondta: ’A gyertya, miközben világít, el kell, hogy fogyjon’. Csak így válik a létezés végtelen bizonyossággá.”
A szükségszerű bizonyosság – válasz a modernizmusra címmel tartott előadást Fabrice Hadjadj francia filozófus, író, a Meeting gyakori vendége. Kifejtette: három ok miatt utasítják el manapság a bizonyosság szót; egyrészt mert túlhaladottnak látszik, mivel inkább a bizonytalanság korát éljük; másrészt a XX. század ideologikus bizonyosságai alapján kialakult totalitárius rendszerek eltörölték az ember szabadságát és tönkretették a népeket; harmadrész mert olyan mint a medúza, lenyűgöz, de bénító hatású lehet. A bizonyosság nemcsak végtelen és szükségszerű, hanem apokaliptikus is – a szónak nem a „katasztrófa” értelmében, amire talán a legtöbben gondolnak, hanem az eredeti jelentése szerint: kinyilatkoztató. Az ideológiák és a posztmodern minden bizonytalanságának bukása után marad az apokalipszis, azaz a kinyilatkoztatás – végtelen és szükségszerű bizonyosság, gyümölcsöző létezés, amely a kereszten át megmutatja a dicsőséget, és amely kinyilatkoztatást jelent életünk legnagyobb katasztrófái közepette is. Don Stefano Alberto befejezésül megjegyezte: „Az apokalipszis azt jelenti, hogy Jézus valóban köztünk van, és Vele mindannyiunk útja végtelen bizonyossággá válik”.
Keresztények a politikában – Paul Jacob Bhatti, a pakisztáni elnök vallásügyi tanácsadója, a meggyilkolt Shabbaz Bhatti testvére elmondta: „feladatom, hogy folytassam testvérem küldetését, ami különösen nehéz, mert érzem annak minden súlyát, kockáztatva az életemet”. Marcos Zerbini brazil politikus fő feladatának azt tartja, hogy tanúságot tegyen Krisztusról. Roberto Formigoni Lombardia elnöke elmondta: a keresztény ember számára nem választás a politizálás, hanem alapvető kötelezettség.
A Rimini Meeting ötödik napján bemutatták Don Massimo Camisasca, a Borromeo Szent Károly Papi Fraternitás elöljárójának most megjelent, A ház, a haza, a barátok: Egyház a harmadik évezredben című könyvét.
Negyedik alkalommal rendezik meg a Meeting filmfesztiválját; a zsűri elnöke Krysztof Zanussi, számos díjjal kitüntetett lengyel filmrendező.
Magyar Kurír