A Rimini Meetingről jelentjük... (1)

A nemzetközi találkozó idei témája: „Az értelem vágyakozik a végtelen iránt, és kiteljesedése az a kívánság, hogy a végtelen meg is mutatkozzon, valamint annak megsejtése, hogy ez lehetséges.” E cím kifejtése volt a célja annak a tanúságtételnek, amelyet Giancarlo Cesana, a mozgalom egyik vezető alakja tartott. Don Guissani egyik első tanítványa felidézte az alapító alakját és gondolatait, valamint kiállt a keresztény hit ésszerűségének védelme mellett. Az előadás Krisztust állította a központba, hiszen általa vált lehetségessé, hogy a végtelen Misztérium emberközelivé legyen. Hogy az értelem vágyakozik a végtelen iránt, leginkább abból a tapasztalatból tudjuk, ahogyan kapcsolatba kerülünk a valósággal – mondta. A gondolkodásból manapság sem a neuronok hiányoznak, hanem a szeretet, a valóság iránti szenvedélyes rajongás. Az értelem szeretet nélkül nem létezik. Az ember nem nyomtatott áramkör vagy számítógép – fogalmazott Cesana.

Bemutatták Aldo Maria Valli, olasz újságíró „A másik szemével – A dialógus kötelezettsége II. János Pálra emlékezve” című könyvét, amelynek témája a dialógus II. János Pál pápaságának történetében. Dialógusra csak az képes, akinek erős az identitása – fogalmazott a szerző. Amint elmondta a Szentatyától apostoli útjain elkísérve azt tanulta: „ha az emberek szemébe nézünk, jobban megismerjük önmagunkat is”.

A második nap kiemelkedő népszerűségnek örvendő előadója Gabriel Amorth atya, a neves ördögűző volt. Elmondta: nem fél sem a bűnös embertől, sem a bűntől, csak attól, aki a bűnt törvénnyé akarja tenni. Nagy Szent Teréz példája alapján biztatott mindenkit: nem szabad félni az ördögtől, neki van félnivalója tőlünk.

Előadásában nemcsak az ördögtől való megszállottság rendkívüli eseteiről beszélt, hanem elemezte a Sátán teljesen általános próbálkozásait, amelyekkel „le akar téríteni bennünket az üdvösség útjáról. Figyelmes éberséggel és imával lehetünk képesek ellenállni neki, az emberi erőfeszítés csak Isten kegyelmével lehet eredményes” – mondta. Tanúságtétele során, amelyben Pio atyával való személyes élményeiről és a szentek sokféle küzdelméről igen életszerűen és vidáman beszélt, többször kitört a taps, majd végül szívből jövő, hosszan tartó vastapsot kapott.

Bemutatták a Compania delle Opere, azaz a Művek Társaságának 20 évét összefoglaló dokumentumfilmet. A CL karizmájából kinőtt szervezet a nemzetközi szolidaritás és az elmaradt régiók segítésének nagyszerű példája.

Nagy figyelem kísérte az „Iszlám és a nyugat – a vallásszabadság kihívása” című találkozót, amelyen Samir Khalil-Shamir iszlám-szakértő, a Bejrúti Szent József Egyetem, és a Pápai Keleti Intézet professzora, valamint Souad Sbai, újságíró, az Olaszországban élő Marokkói Nők Egyesületének elnöke beszéltek. Kifejezték azt a közös meggyőződést, hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog. A libanoni–izraeli konfliktus különös aktualitást adott a beilleszkedésről, az egymás jogainak és vallási szabadságának kölcsönös tiszteletben tartásáról szóló és a békére vonatkozó elképzeléseknek, amelyekben teljesen egyetértettek.

Egy mutáció címmel került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyben a résztvevők a család helyére törő élettársi kapcsolatokat „a szabadság betegségének” nevezték, s hangsúlyozták: „a társadalom a család nélkül halott.”

A Meeting harmadik napjának témája: Az értelem a Misztérium ellensége?, amelyet a bioetika, a teológia, a lelkiség, a költészet, a gazdaság, a zene és a politika szemszögéből vizsgálnak meg.

Varga János/Magyar Kurír