A Rimini Meetingről jelentjük... (4)

Igazság nélkül nincs béke – Spanyolország és a terror címmel iktattak be rendkívüli kerekasztal-beszélgetést csütörtökön a találkozó programjába, jelezve a téma időszerűségét és fontosságát.

Identitás és modernitás volt annak a találkozónak a témája, amelyen Lorenzo Albacete a New York Times publicistája, Francesco Follo és Francisco Javier Martinez granadai érsek vettek részt. Follo, aki a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-nál, azzal kezdte mondandóját, hogy modern identitásról kellene beszélni, hiszen korunk gyermekei vagyunk. Modernnek kell lennünk, miközben a modernizmusnak ellenállunk. Elmondta, milyen értékeket képvisel az Egyház nevében: a személy elsősége, a béke, az igazság mint a béke feltétele és a nemzetközi egyezmények, amelyek minden országra egyaránt vonatkoznak.

Az ember számára Isten a végső Ethosz, s a szó eredeti értelmére utalt, amely otthont jelent. Ez a modern identitás, hogy újra felismerjük a kereszténység lényegét, ahogyan XVI. Benedek pápa fogalmazott: Igazság a szeretetben. Martinez érsek nem tett különbséget modern és posztmodern között, hiszen – amint mondta – a lényeg ugyanaz. A modernitás az öncélú szabadság, önmagának ad válaszokat, mivel önmagán kívül nem ismer el más forrást, tekintélyt, így beteljesedése is csak önmagában van. A modern én absztrakt és izolált, nem ismer el sem kötelezettséget, sem közösséget. Ez az individualizmus óhatatlanul erőszakosságba torokollik, hogy megvédje magát, ugyanakkor vége a teljes szétesés. A modernizmus önmagát fogja szétrombolni – mondta. A szabadság, az emberi személy méltósága a szeretetből és a kegyelemből születik. A modern identitás a keresztény tapasztalathoz való visszatérés, amiben részünk van.

Az ötödik napon a bencés szerzetesek „uralták” a Meetinget. Délelőtt mutatták be a Benedek: sok nép atyja című könyvét, és délután került sor A mi kezünkkel, de a Te erőddel című kiállításhoz kapcsolódó találkozóra. Már az asztaltársasság is érdekes volt: egy történész, egy bankár és Padre Sergio, a cascinazzai Szent Péter és Pál monostor priorja, akik a bencés regula alapján beszélgettek az emberi munkáról. A munka imádság, és nem válhat csupán aktivizmussá, amikor hiányzik belőle a szemlélődés. Nagy a kísértés, hogy a kereszténységet a moralizmussal váltsuk fel, ahogy az is, hogy a hitet a cselekvésre, munkára redukáljuk. Minden tevékenységünk Isten műve, mert nem a mi kezünkben van. Elhangzott: a világ fiaiban sok a jó, de kevés az alázat. Ezzel szemben a hívő ember személyes lelkesedésből, elkötelezetten teszi a dolgát a világban. A prior hozzátette: Isten valóban nagy, mert a semmiből teremt, alkot mindent, a mi közreműködésünkkel. Ez a legtökéletesebb szintézis az isteni és az emberi között. Ahogyan új teremtés történt Krisztusban, ugyanúgy a hit által kialakul az új öntudat: nem én, hanem Krisztus él bennem.

Don Giussani: A vallásos érzék című műve – amely magyar nyelven is elérhető – olyannyira alapvető mű, hogy a legtöbbet idézett 10. fejezetének a Meeting külön kiállítást szentelt. Egy új kezdetet jelent, hogy a könyvet – a nyelvi nehézségeket és egyéb akadályokat leküzdve – arabra is lefordították, és ezzel a CL alapítójának karizmája Olaszország és Európa után a keresztény világból is kilépett, hogy megmutassa, ami itt igaz. A könyvhöz Fouad Twal Jeruzsálem koadjutor érseke írt előszót. A vallásos érzék az Istenről való tapasztalat lehetősége az értelmét használó ember számára, aki lényegét tekintve nyitott a végtelenre. A vallásos érzék önmagunk és a másik megismerésének lehetősége, Isten jelenlétének felismerése.

Én szeretem Olaszországot, de vajon szeretik-e az olaszok is? – Magdi Allam, az Egyiptomból származó újságíró, a Corriere della Sera főszerkesztőhelyettese arról beszélt, hogy Olaszország, a Nyugat elvesztette identitását, sok muszlim pedig nem akar integrálódni. Olyan történelmi helyzetben, amikor két nihilizmus ütközik, a nyugati, és az iszlám integralista.

A Meeting ötödik napján magyar vonatkozású találkozó is volt Budapest 1956 – A forradalom címmel. A bécsi fényképész, Erich Lessing helyett, aki betegsége miatt nem tudott eljönni Riminibe, Sandro Chierici, a kiállítás összeállítója, valamint Giulio Andreotti örökös képviselő, Olaszország volt elnöke vettek részt. Chierici, a milánói székhelyű Ultreya könyvkiadó igazgatója a kiállítás keletkezésének történetéről beszélt. Két éve foglalkozik a témával, és több mint 300 fényképből válogatta a kiállítás anyagát. Ami nagyon magával ragadta, hogy Lessingnek jó szeme van a valóságra, arra, hogy meglássa a jót, az élet értelmet, még egy nehéz helyzetben is. Arra a képre utalt, amelyen Sztálin szobra előtt egy fiatal pár áll, egymást átölelve és nézik a hírhedt szobrot, amit a forradalom aztán ledönt. A művész szándékosan hagyta, hogy rajta legyenek a képen, hiszen a szerelmesek az abszurd helyzet ellenére is szeretik egymást. Kiemelt egy másik képet is, amelyen egy férfi babakocsiban tolja át gyermekét az utca másik oldalára, de mintegy ellenpontként a háttérben, a kereszteződés közepén egy harckocsi áll. A kivitelezésben egy fiatalokból álló genovai csoport, a szöveges részek gondozásában a CL mozgalom budapesti tagjai segítettek.

Andreotti a tőle megszokott részletességgel s humorral egész Európa és benne Olaszország XX. századi történelmének távlatába állította az '56-ban történteket. Elmondta, hogy egyfelől nagyon mélyen érintették az akkori események, másfelől hálát adott, hogy ettől a fájdalmas tapasztalattól Itália megmenekült, mivel 1948-ban a demokraták győztek. Sokan csak akkor szembesültek azzal, hogy milyen súlyos a helyzet, amikor a Szovjetunió lerohanta Magyarországot. A Szovjetunió végleg megszűnt – fogalmazott. A mostani generációt kevésbé rázzák meg az akkori események, sokan nem is tudnak róluk, vagy csak keveset, de segíteni kell nekik emlékezni, s ezért nagyon fontos ez a kiállítás – mondta elismerőleg.

A Meeting ötödik napjának témáiból:
Jeruzsálem hangja – Fouad Twal jeruzsálemi koadjutor érsek előadása
Miféle szabadság, milyen Olaszország számára – találkozó Silvio Berlusconival
Egy énekekben gazdag nép – a hegyek dalkultúrája
Az öröm meglepetései – aki találkozott C. S. Lewis-szal
Gyógyszerészet: etika és piac
A holnapután Olaszországa
Nevelés és szabadság
A bölcs ember gyógyíthatatlan szomorúsága
Műelemzés – Mozart: D-dúr, d-moll mise, KV.427

Varga János/Magyar Kurír