Rimini találkozó

Rimini: Az Adria-parti városban augusztus 18-a és 24-e között immár a XXIII. alkalommal szervezik meg az olasz katolikusok számára jelentős találkozót, amelynek ez évi témája: „A dolgok érzésvilága, a szépség szemlélése.” A rendezvény szervezője ezúttal is a Communione e Liberazione lelkiségi mozgalom. Augusztus 18-án Mariano De Nicolo, rimini püspök mutatta be a találkozót megnyitó ünnepélyes szentmisét, majd Marcello Pera, az olasz szenátus elnöke tartotta meg a bevezető előadást „Az állam értelme” címmel. Augusztus 20-án Letizia Moratti közoktatásügyi miniszter mondott beszédet az olasz egyetemi oktatás problémáiról, 21-én pedig a tömegtájékoztatási miniszter tartott előadást. Nagy érdeklődés előzi meg Silvio Berlusconi miniszterelnök 23-ai felszólalását, amelynek címe: „Olaszország új szerepe a világban.”

A szentatya üzenete a találkozó résztvevőihez
Angelo Sodano bíboros, államtitkár közvetítésével II. János Pál pápa üzenetben fordult Mariano De Nicolo rimini püspökhöz, és rajta keresztül a népek közötti barátság nevét viselő találkozó résztvevőihez. Az igazság és a szépség sajátos egybeesése, amely a megtestesült Igében valósul meg, gyakran jelenik meg a keresztény művészetben, és korunkban is azt a vágyat ébreszti, hogy a mai műalkotásokban is megtaláljuk e két fogalom egységét. Korunkban ugyanis gyakran hallhatunk olyan felfogásokat, miszerint az igazság idegen a művészet világától. A szépség pedig csak az érzésvilágot érintené, menekülést jelentene a világot kormányzó vastörvények elől. De vajon valóban így van ez? – teszi fel a kérdést a szentatya. A pápa felhívja a figyelmet, hogy a természet, a dolgok, a személyek képesek arra, hogy csodálatot ébresszenek bennünk szépségünk révén. „Hogyan ne látnánk meg például egy hegy mögé bukó Napban, a tenger végtelenségében, egy arc vonásaiban valami vonzót, ami arra szólít bennünket, hogy elmélyítsük a körülöttünk lévő valóság ismeretét? Ez a megállapítás késztette a görög gondolkodást annak állítására, hogy a filozófia a csodálatból fakad, amely soha nem szakad el a szépség varázslatától. A szép az igazságot tükrözi, amelyet magához vonz a nagy értékekből sugárzó vonzerő révén. Az érzelem és az értelem így gyökeres egységet alkotnak és közösen fordulnak a személy egészéhez. A szépség olykor csábító lehet, de ez a torzulás, ahogy erre az evangélium emlékeztet, az ember szívében születő rossz választás keserű gyümölcse, hiszen ’nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut a szájába, hanem az szennyezi be, ami az emberből távozik.’ A szépség szemlélete megnyitja a lelket Isten misztériumának. Már a Bölcsesség könyve megállapítja, hogy a teremtmények nagysága és szépsége nyomán ismerhetjük meg Alkotójukat, a Teremtőt. A szépség pedagógiai, nevelő ereje révén vezet be bennünket az igazság ismeretébe, végső soron pedig Krisztushoz, az Igazsághoz vezet el. Amikor a szeretet és a szépség keresése hitből fakadnak, jobban be tudunk hatolni a dolgok lényegébe és kapcsolatba léphetünk a teremtővel, aki minden szép dolog forrása. A keresztény művészet legszebb alkotásai csodálatosan igazolják ezt a megérzést, dicsőítve a hit révén az örökkévalóságra hivatott szépséget.”
Végül a szentatya üzenetében kifejezi kívánságát, hogy a népek közötti barátság találkozója hozzájárul a dolgok új, Jézus tanításának megfelelő olvasatához. Ezzel a művészet az evangelizálás eszközévé válhat, segít a hithirdetés megújulásának előmozdításán. A pápa végül Mária, a Tota pulchra – teljesen szép – Istenanya oltalmába ajánlja a rimini meeting résztvevőit, miközben apostoli áldását adja rájuk.
Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa gondolatai a találkozó résztvevőihez
„A mai időkben a szépség üzenetét elhomályosítja a hazugság hatalma, amely különféle trükkökhöz folyamodik” – olvassuk a bíboros levelében. Egyik ilyen trükk pl. olyan szépségeszmény terjesztése, amely a „kimondhatatlan szépség” utáni vágy helyett a mindenáron való birtoklás éhségét kelti fel. Ki ne ismerné fel például, hogy a reklámképek végtelen leleményességgel, éppen azzal a szándékkal születnek, hogy leküzdhetetlen vágyat ébresszenek az emberben a dolgok megkaparintására és a pillanat vágyának a kielégítésére. Így a keresztény művészet két tűz között vergődik: szembe kell szegülnie a csúfság kultuszával, miszerint mindenfajta szépség áltatás, és el kell utasítania a hamis szépséget is, amely törpévé teszi az embert. Ratzinger bíboros Dosztojevszkij híres mondatát elemezve zárja gondolatmenetét: „A szépség menti meg a világot”. Ez a mondat a krisztusi megváltás szépségére utal. Meg kell tanulnunk, hogy meglássuk ezt. Ha e paradox szépség nyila sebet ejt lelkünkben, ekkor elmondhatjuk, hogy valóban megismertük Jézust.
A Meeting – Találkozó vendégei között van Paul Joseph Cordes érsek, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke is, aki részt vett az „Apátság napfogyatkozása” című könyv bemutatásán, amely mű az apai identitás válságával foglalkozik. A szegénységről tartott kerekasztal-megbeszéléssel kapcsolatban Cordes érsek azt mondta, hogy sem a gazdag, sem a szegény országokban nincs elég politikai akarat e drámai probléma megoldására. VR/MK