Roger testvér, a Taizéi Közösség alapítója így írt a szombaton elhunyt Szentatyáról:
„1962-ben, a II. Vatikáni zsinaton ismertem meg a 16 évvel később II. János Pál néven ismertté vált pápát, aki pápasága során minden évben magánkihallgatáson fogadott engem. Ezeken a találkozásokon olykor az élete során ért megpróbáltatásaira gondoltam: gyermekkorában elveszítette az édesanyját, fiatalként pedig az édesapját és egyetlen fivérét. Azt mondogattam magamnak: Biztosítsd őt közösségünk belé vetett bizalmáról, és a sok fiatal között fölfedezett reményről beszélve keress valami olyat, ami örömmel töltené el a szívét, és meg is vigasztalná.
Az Egyház és az emberiség családja iránt érzett szeretetének tüzétől táplálva II. János Pál mindent megtett azért, hogy a szívében lévő lángot másokhoz is eljuttassa. Életet lehelt az Egyház egyetemességébe: bejárta a világ országainak nagy részét, hogy találkozzon az emberekkel, akiket időnként kihívás elé állított, és akiknek gyakran kifejezte Isten együttérzését. Több mint száz utazása a világban olyan lelket tükröz, aki nagy figyelmet szentel egy békés jövendő előkészítésére.”
Taizéi Hírlevél/MK