Római egyetemisták levele a kölni Ifjúsági Világtalálkozóra

„A kételkedés mesterei kioltották az igazság örömét”

Róma: A fiatalok elutasítják a „kételkedés mestereit”, mert azok „kioltották az igazság örömét”. „A legfőbb eszmény ma sokak számára a semmi, a nihilizmus. Mi nem azért indultunk útra, hogy utunk ne vezessen sehová, hanem hogy megtaláljuk Õt. »Eljöttünk, hogy hódoljunk neki« (Mt 2,2)”.

Ezt üzenik a római egyetemisták a kölni találkozó résztvevőinek, Európa és a világ minden egyetemi hallgatójának írt levelükben, amelyet május 23-án tettek közzé a római La Sapienza egyetemen, a római helynökség egyetemi pasztorációs hivatala által szervezett nap alkalmából.

Az egyetemisták levelükben párhuzamot vonnak a napkeleti bölcsek és a fiatalok útja között. Fiatalnak lenni annyit jelent: a felnőtt élet, egy határozott cél és az élet teljessége felé haladni. Emlékeztettek II. János Pál pápa meghívó levelére, amelyben a Szentatya így ír: „Krisztus fénye már megnyitotta a napkeleti bölcsek elméjét és szívét”.

„Az igazság nélküli szabadság nem vezet sehová, olyan, mintha egy helyben toporogni. Nekünk, egyetemistáknak ez mindenekelőtt azt jelenti: szomjaznunk kell az igazságra – írják a fiatalok. – Sokan azt mondják nekünk, hogy akkor lesz nagyobb az ember szabadsága és a tolerancia, ha mindent a személyes vélemény függvényévé teszünk, és semmit nem fogadunk el igaznak, objektívnek vagy egyetemesnek. Valójában azonban az ember így csak egyre üresebbé és magányosabbá válhat. Látszólag talán nyitottabbak leszünk, de igazában egyre kevésbé tudunk hitelesen kommunikálni, mintha egy nagy bábeli zűrzavarban lennénk”.

„Nem engedjük – fogalmaznak a levél írói –, hogy egy olyan látásmód korlátai közé zárjanak, amely magába fordulva, pragmatikusan nézi életünket, közömbösen a magas és méltó ideálok iránt, amikor az ember csak a vizsgákért, a diplomáért tanul, hogy azután munkahelyet találjon, vagy hőn vágyott karrierjét megvalósítsa.”

Éppen ellenkezőleg, a fiatalokban ott él a „kultúra iránti szenvedély”, amely nemcsak műveltséget és szakmai tudást jelent, hanem „a bölcsesség szeretetét”, és örömet „életünk igazi értelmének keresésében és megtalálásában”.

„Rómának, Európának és az egész világnak szüksége van az értelmes szeretet művelőire, akik tevékenyen tudják építeni a békés jövőt, a fejlődést és az emberi jogok tiszteletét.”

SIR/VR/MK