–
A most létrejött törvénytervezet szövege túlnyomórészt egyezik azzal a változattal, amit az öt tanácskozás alkalmával kidolgoztak – nyilatkozta a kolozsvári Szabadság című napilapnak Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos, aki maga is részt vett a megbeszéléseken. A jogszabályterv elismeri és támogatja az egyházak szociális tevékenységét és az egyházi iskolákat.
A felekezeti oktatás kérdéskörét érintve, az unitárius egyház tanácsosa kifejtette: ebből a szempontból az okmány álláspontja nem a legszerencsésebb. A vonatkozó paragrafus ugyanis így fogalmaz: az állam támogatja a felekezeti oktatást. Mikó Lőrinc elmondta: jobban örült volna, ha a törvény konkrét anyagi támogatást ír elő. A másik kifogásolható pont, az önálló teológiai intézetek oktatóinak javadalmazása, a jogszabály ugyanis egy kántori-harangozói fizetésnek megfelelő pénzösszeget juttat nekik, az egyházakra bízva a jövedelem kiegészítését.
A végső megfogalmazásból kikerült az a kitétel, amely a Román Ortodox Egyházat nemzeti egyháznak minősítette, és megkülönböztető bánásmódban részesítette. A szóban forgó cikkely számos kritikát váltott ki mind a független megfigyelők, mind a többi egyház részéről. A törvény kormány által elfogadott formája így fogalmaz: „az ortodox egyháznak és a többi felekezetnek nagyon jelentős szerepe van". A Szabadság kérdésére
Pap Géza erdélyi református püspök kifejtette: ez még csak egy köztes állomás, a jogszabálynak még a román parlamenten is át kell jutnia, ezért – bár megkapta a törvénytervezet egy példányát – nem érezte annyira fontosnak, hogy elolvassa.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye jogásza,
Komáromi Attila tanulmányozta a jogszabályt. A napilapnak elmondta: a római katolikus egyház is sokkal jobbnak tartja ezt a tervezetet, mint az 1948-ban megjelent, máig érvényes törvényt, de – akárcsak az unitáriusok képviselői – a
Gyulafehérvári Főegyházmegye is kifogásolja a felekezeti oktatásra vonatkozó kitételeket. Komáromi Attila úgy véli: jó lett volna, ha ebben a jogszabályban a román állam teljes egészében magára vállalja a felekezeti oktatás támogatását.
A kormány által kidolgozott szöveg módosítja az új felekezetek elismeréséhez szükséges kritériumokat. Az 1948-as törvény szerint egy új felekezet bejegyzéséhez szükséges, hogy tagjainak száma elérje Románia lakosságának 0,05 százalékát – a mostani adatok szerint ez 11 000 embert jelent. A kis létszámú felekezetek régóta nehezményezik ezt az előírást. A mostani törvénytervezet szerint már 300 ember is alkothat vallási közösséget, amely aztán a megfelelő eljárással átalakulhat elismert felekezetté.
Ercsey Ferenc/Szabadság/MK
– A most létrejött törvénytervezet szövege túlnyomórészt egyezik azzal a változattal, amit az öt tanácskozás alkalmával kidolgoztak – nyilatkozta a kolozsvári Szabadság című napilapnak Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos, aki maga is részt vett a megbeszéléseken. A jogszabályterv elismeri és támogatja az egyházak szociális tevékenységét és az egyházi iskolákat.![](javascript:OpenNewWindow("view.php?kep=kepek/hirek/5445/fohajo.jpg",160,237))
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye jogásza, Komáromi Attila tanulmányozta a jogszabályt. A napilapnak elmondta: a római katolikus egyház is sokkal jobbnak tartja ezt a tervezetet, mint az 1948-ban megjelent, máig érvényes törvényt, de – akárcsak az unitáriusok képviselői – a Gyulafehérvári Főegyházmegye is kifogásolja a felekezeti oktatásra vonatkozó kitételeket. Komáromi Attila úgy véli: jó lett volna, ha ebben a jogszabályban a román állam teljes egészében magára vállalja a felekezeti oktatás támogatását.
