A testület nevében Ioan Robu bukaresti metropolita-érsek, a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke kinyílvánítja: nincsenek tiszta és biztos garanciák a környezetvédelmet, a lakosság egészségét és az ország lakói életminőségének javítását illetően.
A római és görögkatolikus egyház nem akar egy ilyen súlyos bűn részese lenni, amely a közjó és a teljes ország ellen irányul, ezért nyilatkozik a verespataki projekt ellen, mindazok mellé állva így, akik a mostani és az eljövendő generációk javát akarják – fogalmaz az állásfoglalás.
Verespatak (Roșia Montană) településének neve azután vált híressé, hogy a román Roșia Montană Gold Corporation cég elkezdte egy aranybánya megnyitásának előkészületét a térségben. A ciánt alkalmazó technológia 16 négyzetkilométernyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég a beruházástól 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését reméli. A cég már megvásárolta a település házainak javát.
A téma aktualitását és érzékenységét az adja, hogy augusztus hónapban a bukaresti kormány kifejezte, támogatja az évek ót húzódó verespataki aranykitermelés megkezdését. A lépés nem várt eredményt hozott. A bejelentés estéjén és azóta folyamatosan mind a fővárosi, mind a nagyobb romániai várásokban több száz, hétvégéken több ezer ember tüntet a beruházás megvalósulása ellen. A romániai szociológusok véleménye szerint a beruházás pozitív hatása, hogy a politikától megcsömörlött civil társadalom felébredt Csipkerózsika-álmából.
Magyar Kurír
(ki)