SAJTÓVISSZAHNG ERDÕ PÉTER ÉRSEK, PRÍMÁS BEIKTATÁSÁRÓL

A Népszabadság január 11-ei, szombati számában többen is nyilatkoznak arról, hogy milyen várakozással tekintenek az új esztergom-budapesti érsek, prímás tevékenysége elé. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szerint Erdő Péter kinevezése jól sikerült választás a pápa részéről. A főpásztor nem tart attól, hogy a prímás fiatal életkora feszültségeket okozhat a katolikus püspöki karban. Seregély István egri érsek továbbra is a püspöki kar elnöke marad, lényeges változás nem várható az egyház életében – mondta Gyulay Endre.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát viszont úgy ítéli meg, hogy egy új vezető kinevezése mindig magában hordozza a változás lehetőségét. A magyarországi katolikus egyházban az esztergomi érsek posztja a legrangosabb, nyilvánvaló, hogy Erdő Péterrel szemben számtalan elvárás és igény fogalmazódik meg. Mindegyiknek képtelenség eleget tenni, de abban bízvást lehet reménykedni, hogy az új érsek kinevezésével nemzedékváltás kezdődik az egyház életében. Mindez talán hozzájárul a II. Vatikáni zsinat eszméinek a meghonosításához, a világi hívekkel való együttműködés, vagy például az ökumenikus párbeszéd erősítéséhez is.
Az egykori tanítványok egyöntetű lelkesedéssel beszéltek Erdő Péter előadásairól. Gárdonyi Máté, a Somogy megyei Balatonkiliti plébánosa a professzor imponáló tudását, barátságos és közvetlen stílusát emelte ki, valamint azt, hogy sikerült életszerűvé és élvezetessé tennie az egyházjogot. Schanda Balázs alkotmányjogászra tanulmányai során Jelenits István piarista szerzetes és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke mellett Erdő Péter gyakorolta a legnagyobb hatást. Schanda az ELTE-n a ’80-as évek végén azzal az érzéssel hallgatta a kánonjogot tanító Erdő Pétert, hogy nincs olyan kérdés, amire a professzor ne lenne képes válaszolni. Bátran elmondható róla, hogy kiemelkedően a legjobb egyházjogász Magyarországon. Több nyelven beszél, a tudományos és az egyházi életben egyaránt otthonosan mozog. Templomi prédikációin is érződik, hogy ízig-vérig tanárember, örül, hogy az ismereteit megoszthatja másokkal.
Semjén Zsoltot, a Fidesz parlamenti képviselőjét a ’80-as évek közepén, a hittudományi akadémián tanította Erdő Péter, aki ablakot nyitott a világra. Tanítványaira mély benyomást tett, hogy nem a vasfüggöny mögé szorított helyzetből, hanem az egyetemes egyház nézőpontjából vizsgálta az eseményeket. A volt helyettes egyházügyi államtitkár Erdő Péter személyiségének és felfogásának lényegét abban látja, hogy a technikai jellegű egyházpolitikai kérdésekben rugalmas, az egyház szabadságát viszont kőkeményen védelmezi. Az állam által adható pénzügyi támogatás mértéke számára másodlagos az olyan elvek feltétlen tiszteletben tartásához képest, amilyen például az egyház autonómiájának biztosítása, vagy a vallásszabadság maradéktalan érvényesülése.
Hegyi Gyula, az MSZP katolikus vallási képviselője két esztendeje jelen volt a Vatikánban, amikor a pápa püspökké szentelte Erdő Pétert. A politikus kiváló szellemi képességekkel megáldott személyiségnek tartja Magyarország új prímását, akinek intellektuális adottságait és kánonjogi felkészültségét széles körben tisztelik az egyházban. Az MSZP képviselője szerint Erdő Péter pontosan tudja: a magyarországi katolikus egyházban megérett az idő a változásokra. Az egyháznak közelebb kell kerülnie az emberekhez, ki kell lépnie a püspöki palota falai közül. Hegyi úgy véli: a nyugati világot jól ismerő prímás azzal is tisztában van, hogy az egyháznak egyenlő távolságot kell tartania a mértékadó politikai erőktől. Donáth László, szintén szocialista honatya, evangélikus lelkész szerint 1948-ban a katolikus egyház életében is törés keletkezett. Erdő Péter kinevezése annak a törekvésnek a jele, hogy több mint fél évszázaddal a folyamat megszakadása után a Vatikán szeretné újraépíteni a magyarországi katolikus egyházat. Ez ugyanis a rendszerváltozás óta nem történt meg, egészen napjainkig hibernált állapotban tovább élt a Kádár-korszak egyháza. Hiába épültek országszerte a templomok, a többi felekezethez hasonlóan a katolikusok sem adtak átgondolt választ arra, milyen módon felelhetnek meg az egyházak a szekularizált, elvilágiasodott társadalom kihívásainak. Az újraépítkezés átfogó, részletesen kidolgozott koncepciót igényel. Erdő Péternek minden bizonnyal van ilyen koncepciója, és életkorát, felkészültségét, határozottságát tekintve is alkalmas annak végrehajtására. Donáth fontosnak érzi, hogy a katolikus egyház visszanyerje belső méltóságát. Ez esetben megszűnne az a mohó igyekezet, hogy az egyház a küldetésének megfelelő eredmények hiányában közjogi értelemben, politikai téren próbálja elfogadtatni magát. Az MSZP politikusa reméli, hogy új egyháztörténészi korszak kezdődik Magyarországon: Erdő Péterre sok szempontból más, de nem kisebb feladat hárul, mint ezer évvel ezelőtt a hittérítő Gellért püspökre.
Tomka Miklós vallásszociológus, Erdő professzor tanártársa nem csupán kimagasló tehetségű embernek, hanem olyan kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező szaktekintélynek nevezte a prímást, akihez fogható tudóst a világi életben is keveset találni. Tomka szerint Erdő Péter nevét a katolikus történelem meghatározó személyiségeivel, Bakócz Tamással, Pázmány Péterrel és Serédi Jusztiniánnal kell egy lapon említeni. Kinevezésével egyértelműen nőtt a magyarországi katolikus egyház nemzetközi befolyása. A vallásszociológus másokhoz hasonlóan úgy látja: a pápa hosszú távú döntést hozott, amikor egy 50 éves püspököt választott ki a szóba jöhető jelöltek közül. A társadalom jelentős része nem követi a katolikus egyház tanításait. Az egyháznak alkalmazkodnia kell a körülményekhez, de oly módon, hogy hű marad elveihez. A leginkább megfelelő egyházi szerep kialakítása nem megy máról holnapra, Erdő Péternek azonban évtizedei vannak arra, hogy érvényt szerezzen elképzeléseinek.
Balog Zoltán református lelkész, aki az elmúlt ciklusban Orbán Viktor miniszterelnök egyházpolitikai tanácsadója volt, egyszerre tartja konzervatívnak és liberálisnak Erdő Pétert. Konzervatívnak abban az értelemben, hogy legfontosabb feladatának a keresztény hit lényegének megőrzését tekinti, és liberálisnak olyan szempontból, hogy mindezt a teljes krisztusi szabadság szellemiségében kívánja megvalósítani. Erdő Péter azt a katolikus hagyományt követi, amely az állam és az egyházak barátságos szétválasztását igyekszik megvalósítani. Annyi biztos, hogy Magyarország új prímásától távol állnak a kicsinyes politikai alkuk. Népszabadság/MK
A január 13-ai Blikkben (2. o.) Szirmay Dávid Egyházpolitika címmel Erdő Péter prímás, érsek beiktatását mérföldkőnek tekinti a legnagyobb létszámú egyház életében, amely sok tekintetben változást is hozhat. A szerző örül annak, hogy az esztergomi bazilikában ott volt a rendszerváltás óta eltelt időszak összes élő miniszterelnöke. Szirmay a jövő nagy kérdésének tartja, hogy változik-e a magyar katolikus egyház attól, hogy Erdő Péter vette át Paskai László helyét. Változásra ugyanis mindenképpen szükség van, mert „az egyház az elmúlt évek során része lett a magyar politikának. Igaz, a politikai pártok rángatták bele, de sokszor az egyház sem ellenkezett. A kitűnő egyházjogász személye azonban jó esélyt kínál arra, hogy ez a továbbiaknak ne így legyen. A fideszes Semjén Zsolt szerint Erdő Péter számára az egyháznak nyújtott állami támogatás mértéke másodlagos az olyan elvekhez képest, mint például az egyház autonómiájának biztosítása, vagy a vallásszabadság maradéktalan érvényesülése. Balog Zoltán, Orbán egykori egyházpolitikai főtanácsadója pedig úgy jellemezte az új prímást: az állam és az egyházak szétválasztását igyekszik megvalósítani, és távol állnak tőle a kicsinyes politikai alkuk. Kívánom, hogy a próféta beszéljen a fideszes egyházpolitikusokból.” Blikk/MK